Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Bedekovich Lőrinc, a Jászkunság első vízépítő mérnöke 273 3. ábra. A tarnai és zagyvai vízimalmok üzemelési viszonyai ( 1875) Рис. 3. Условия эксплуатации водяных мелниц на реках Тарна и Задьва. Fig. 3. Conditions of operation of water-mills along the rivers Tarna and Zagyva Fig. 3. Les conditions d'expoitation des moulins d'eau des rivières de Tarna et de Zagyva a mederben tárolt víz alig a térszint alatt van, ezért „csapott ki" a malmoknál már a legkisebb áradásnál is a víz az ártérre (SzML 1782/2). A vízimalmok valóságos műszaki adatainak ismerete fontos tartozék volt a vizek rendezésével összehangolt új, üzemelési feltételek megállapításához. A malmok rendezése (a „Regulatio Molarum") rendszerint a duzzasztógát küszöbének 1,0 m körüli leszállítását, nyílásának növelését, s legtöbbször a malom szerkezetének lejjebb helyezését is jelentette. Ez költséges müvelet volt, ezért a malomtulajdonos községek folyamatos ellenállásába ütközött. Bedekovich szükségesnek tartotta a szomszédos Pest és Heves megyék Jászságot érintő zagyvai és tarnai vízimalmainak „jobb rendbe vételét" is (4. ábra). Bedekovich Lőrinc a Nagykunságot károsító folyók: a Tisza, Hortobágy, Berettyó és Körös árvízi kiöntéseinek felmérésével, térképezésével is foglalkozott 1784-1785 évek folyamán. A hat nagykun város 1785-ben már több ezer öl (1,89648 m) hosszúságú, négy öl széles gáttal rendelkezett. E saját gátak gondozásán kívül, „tehetségükhöz mérten" részt kellett venniök a közös „kerületi gátak": a Zádor-, (a fegyverneki) Büdös-ér -, és a Mirhó-gát fenntartási munkájában is. Bedekovich kerületi mérnök egyidejűleg tevékenykedett a Jászság és a Nagykunság vízrendezési ügyeiben. 1784-ben elkészítette a Tisza-meder térképét Mirhó-foktól Sajfokig, a jobb oldali teljes ártérrel együtt. Ez kapcsolatban lehetett a Mirhó-fok végleges eltöltésének előkészítő munkájával. A helytartótanács 1786 februárjában bízta meg Bedekovich Lőrincet és Litzner János Heves megyei mérnököt a Mirhó-töltés állapotának helyszínelési munkájával, utóbb pedig a gát jóváhagyott terv szerinti építésének irányításával (SzML 1787). A munkálatokat 1786 őszén a nagykun városok nagy erővel, jól szervezetten kezdték meg a nagykun kapitány vezetésével. A Tisza november-decemberi nagy árvize miatt