Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Szilágyi Endre-Takács Lajos-Hamza István: Vízhozam sorozatmérések a Hévízi-tónál

236 Szilágyi E., Takács L. és Hamza I. 6. Eredmények A négy mérési sorozattal meghatározott átlagos forráshozamokat és a 99%-os megbízhatósági szinten lehetséges hibasáv határait az I. táblázatban adjuk meg. A tényleges forráshozamokat elhanyagolások miatt néhány század m

3/s-os állandó hiba is terheli. Ehhez járul még az északi zsilip csorgásából és a lecsapoló csatorna töltésén át történő szivárgásból származó néhány század m

3/s-os hiba is. Az eredmények megbízhatósága megközelíti, vagy eléri a köbözés pontosságát. Az átlagos forráshozam a négy méréssorozatnál eltérő volt, a szélső értékek 0,351 m

3/s és 0,423 m

3/s. Az eredmények jól egyeznek a VITUKI méréseivel, amelyek szerint 1981. szeptember 23/24-én 0,360 m

3/s, illetve 1982. január 13-án 0,330 m

3/s volt a forrás hozama mintegy 5 órás átlagban. Ezek az eltérések igazolhatják az egyedi hozammérések eltéréseinek egy részét. - A március-augusztus közötti időszakban az átlagos forráshozam emelkedett. Ez kapcsolatban lehet a kráter tisztításával, és a szivattyúzással, amit 1981. december - 1982. március között végeztek. - A 4, 7 és 8 órás időtartamú méréssorozatnál a mérés időtartama alatt jellemző forráshozam változást nem észleltünk. A 18 óra időtartamú március 15-16-i mérésnél kétféle forráshozam-változást is tapasztaltunk: - a forráshozam a mérési időszak alatt emelkedő jellegű volt (4. ábra). A lineárisan emelkedő szakasz kezdeti hozama 0,346 m

3/s, ez a mérés végére 0,364 m

3/s-ra nőtt. A változás egyik oka lehet a légnyomás változása. A légnyomás változás a forrás környéki fedett karsztban nem éreztette hatását, a tó felett azonban igen. Ezáltal megbomlik a forrás nyomásegyensúlya, ami hozamváltozást okozhat. (A 4. ábrán bemutatjuk a keszthelyi meteorológiai állomáson mért légnyomás idősort. A mérési időszakban a légnyomás monoton csökkent, ami megfelel előbbi fejtegetésünknek.); - az emelkedő tendenciát pozitív és negatív irányú eltérések tarkítják. Ezeket a vízállásváltozásokat szélmentes időben észlelték, kedvező elhelyezésű mércén. A tó kis felülete és a légnyomás bemutatott menete miatt víztükör lengést nem tartunk valószínűnek. Ezért azokat - a félórás átlagolás következtében - a forráshozam-változások csillapított méretű jelének tartjuk. A változások valóságos értékei emiatt a csillapítás miatt a számítottnál nagyobbak lehetnek, tényleges idejük pedig kisebb. Az emelkedő hozamok magyarázata lehet geofizikai hatás. Az Aggtelek környékén emiatt létrejött forráshozam változásokat már kimutatták (Maucha 1967). A csökkenő hozamú szakaszokat a forráskráter lejtős oldalát borító vastag iszapréteg időnkénti megcsúszása okozhatja. Emiatt leszűkül, esetenként rövid időre el is záródik a forrásbarlang kivezetése (Ember 1980). Az április 26-i méréssorozat vízállás-idősorában is mutatkoztak a forráshozam lüktetésének gyanítható változások, ezek azonban nem olyan markánsak, mint a március 15-i méréssorozatnál, ezért sem a jelenség megerősítésére, sem cáfolatára nem alkalmasak. A kérdés eldöntése további vizsgálatokat igényel.