Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Szilágyi Endre-Takács Lajos-Hamza István: Vízhozam sorozatmérések a Hévízi-tónál

Vízhozam sorozatmérések a Hévízi-tónál 233 3. Hosszú idejű sorozatmérések A déli zsilip átépítési munkáit azzal kezdték, hogy a lecsapoló csatornába az oldalzsilip alatt vízzáró töltést építettek (1. ábra). A víz a továbbiakban a viszonylag könnyen szabályozható oldalzsilipen és az összekötő csatornán folyik tovább. Ezzel a vízhozam megállapítás szempontjából új helyzet állott elő. Az oldalzsilip és az északi zsilip egyidejű lezárása lehetővé tette a köbözést. A módszerrel kapcsolatban egy elvi és egy gyakorlati ellenvetést tehetünk. A szükséges mértékű vízállásváltozás a tó üzemi körülményei miatt csak úgy állítható elő, hogy a leeresztő zsilipek megnyitásával a tó vízszintjét gyorsan lesüllyesztik, majd a zsilipek elzárása után kezdik el a mérést. A gyors vízszintsüllyesztés és lezárás beavatkozás a tó „normális" életébe, ami kihathat a forráshozamra is. Erre vonatkozóan néhány káros jelenséget 1976-ban ki is mutattak (VITUKI 1978). Gyakorlati szempontból pedig megnehezítheti a kivitelezést az, hogy a gyógyászati tevékenység miatt a vízszint változtatása csak korlátozott mértékű lehet. Mind a gyakorlati, mind az elvi követelményeknek eleget tudunk tenni, ha mérési körülményeink az alábbi két szélső eset között változnak. - Zsilipállítással biztosítjuk, hogy a mérés folyamán a vízszint gyakorlatilag ne változzon. Ekkor a mérés tehát a kifolyó víz hozamának mérésére korlátozódik. A vízszint változatlanságáról csak több órán át végzett vízállás leolvasásokkal győződhetünk meg. Ha ez alatt az idő alatt szárnymérésekkel többször meghatározzuk a kifolyó hozamot, a mérések megbízhatóságát jelentősen meg tudjuk növelni. A pontosság fokozható a mérések szokásosnál gondosabb elvégzésével. Eredményül a vizsgálati időszak átlagos vízhozamát kapjuk nagy pontossággal. - Zsilipállítással biztosítjuk, hogy a mérési időszak végére a megengedett maximális vízszintváltozás jöjjön létre. Ekkor a (3) összefüggésnek megfelelően észlelnünk kell a vízállást, és az előbbi megfontolások szerint több vízhozammérést is kell végeznünk. Ezek átlaga és a tározódásból számított hozam összege adja az időszak átlagos forráshozamát. Ez a mérési mód elvi lehetőséget ad arra is, hogy a forráshozam változásaira tájékoztatást kapjunk. A vízállás-idősor és a mért hozamok elemzéséből az esetleges jellegzetes változások felderíthetők. Ezek a megfontolások voltak az 1982-ben végrehajtott hosszú idejű sorozatméréseink kiinduló pontjai. Négy sorozatmérést végeztünk, amelyeknek fontosabb jellemzői az I. táblázatban találhatók. I. láblázat Mérési jellemzők és eredmények Időpont Időtartam ЛТЩ Hozammérések száma [db] Nyitott zsilip Ah [cm] Átlagos forráshozam [m

3/s] 3(7 [m

3/s] [%] Március 15-16. 18 18 D + 6,1 0,351 ±0,030 9 Április 5. 4 5 D 0 0,362 ±0,023 6 Április 26. 8 9 D + 2,3 0,386 ±0,015 4 Augusztus 25. 7 5 + 5 D, E 0 0,423 ±0,039 9