Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Bencsik Béla: Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához

202 Bencsik Béla csatorna és a Zala menti védvonalak kis kiterjedésű mezőgazdasági területeket védő szakaszain 0,5 m a magassági biztonság); - a mértékadó tartósság a mértékadó árvízszint alatti 1-2 méteres szinteket meghaladó árvizek 1%-os valószínűségű tartóssága napokban kifejezve. A mértékadó árvízi előírásokat tartalmazó kiadvány (VITUKI 1976) egy oldalát mintaként a IV. táblázatban mutatjuk be. A tartóssági előírások egy oldala pedig a V. táblázatban látható. Az előírások értékelésénél mérlegelni kell. hogy az új mértékadó árvizek megállapításánál csak a már bekövetkezett hidrológiai eseményeket lehetett figyelembe venni, ezért az előírás csak akkor érvényes, ha a hidrológiai körülmények a megelőző időszakhoz képest változatlanok. Ennek megfelelően a hidrológiai eseményeket folyamatosan értékelni kell és szükség esetén a mértékadó árvizeket az új helyzetnek megfelelően ismételten helyesbíteni kell. Az ismertetett számítások eredményei az 1970. évi mederállapotra és nagyvízi lefolyási viszonyokra vonatkoznak. Érvényességük addig áll fenn, amíg a számítások alapjául szolgáló idősorok reprezentatívnak minősíthetők. így tehát a mértékadó árvízszint, az elöntések időtartamára vonatkozó valószínűségek addig fogadhatók el, amíg a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása, illetőleg az összegyülekezési és lefolyási viszonyokat módosító tényezők eredő hatása a véletlen jellegű ingadozások tartományából nem lép ki. Az adatsorok vizsgálata azt mutatta, hogy a mederváltozásoknak a vízállásra gyakorolt hatása évente általában 0,02 m alatt marad. így azoknál a szelvényeknél, illetve folyószakaszokon, ahol a változás megbonthatja az egyöntetűséget, legalább 20-25 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az újra számított 1%-os valószínűséggel várható árvízszintek kilépjenek a jelenlegi 5%-os konfidencia intervallumból. Igen kevés szelvényben található ilyen mértékű változás a nagyvízi tartományban, ezért a számított adatok kb. 25 évig érvényesnek tekinthetők a mederváltozások szempontjából. A természeti tényezők a jelenlegi árvízi viszonyokat a genetikai vizsgálatok szerint várhatóan szintén nem módosítják, ezért a most megállapított mértékadó előírások az ezredfordulóig nagy } valószínűséggel érvényben tarthatók. Az új mértékadó előírások megteremtették az árvízvédelmi müvek fejlesztésének hidrológiai-közgazdasági alapjait. Erre támaszkodva vízfolyásonként, szakaszonként meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi védművek megfelelnek-e a mértékadó előírásoknak. A magassági szintek ellenőrzése a magassági előírás, a keresztmetszeti méretek ellenőrzése a tartóssági előírás alapján történt. Ez azt jelenti, hogy újólag el kellett készíteni a teljes védvonalrendszer geodéziai felvételét, a szükséghez képest töltésfeltárások útján fel kellett tárni az állékonysági jellemzőket. A védvonalrendszer adott kiépítési jellemzői és a mértékadó előírások adta követelmények összevetésének útján kerültek megállapításra a fejlesztési igények. A részletesen feltárt fejlesztési igények országos.összesítése után az összes hidrológiai, közgazdasági, területfejlesztési és egyéb fontos szempontok mérlegelésével határozták meg a fejlesztési sorrendet, amely a népgazdaság teherbíró-képességének függvényében hosszú időre rögzíti a tennivalókat. A tényleges töltésépítési, fejlesztési munkák már az új hidrológiai alapadatokra támaszkodnak, így tehát a hidrológiai előkészítő-kutató munka a gyakorlatban közvetlenül hasznosul. A töltésfeltárások és mérések eredményeként mód nyílott az árvízvédekezés céljait szolgáló nyilvántartási tervek teljes átdolgozására és korszerűsítésére is. Az új hidrológiai alapadatok pedig a lokalizációs tervek felülvizsgálatához szolgáltak kiindulási bázisul.