Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet - Bencsik Béla: Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához

196 Bencsik Béla 3. ábra. A Fekete-Körös árvízi hossz-szelvénye Рис. 3. Продольный разрез высоких вод на р. Фекете Кёрёш Fig. 3. Longitudinal section of floods of the Fekete Körös river Bild 3. Hochwasserlängschnitt des Flusses Fekete Körös megindult és nagyrészt a század végére befejezett ármentesítési munkák nagymértékben befolyásolták a folyók vízjárását, s így a vízjárás jellemzői a müvek megépülte előtti, alatti és utáni időszakban egymástól eltérő módon alakultak, a vizsgálatokba az 1901. évtől kezdődő idősorokat vonták be. A hatalmas adattömeg feldolgozása nagy teljesítményű elektronikus számítógéppel történt. Ennek első lépéseként - miután gondoskodtak arról, hogy a számítógép adathordozóin valóban az észlelt számszakilag hibátlan adatok legyenek - ellenőrizni kellett azt, hogy az észlelés a valóságos helyzetet tükrözte-e. Ezért fel kellett tárni az egyes állomásokon folyó észlelés (ezen belül a vízmérce áthelyezés, „0" pont változtatás) történetét. Az esetenkénti hibákat pedig a szomszédos állomások egyidejű eredményeinek összevetése útján küszöbölték ki, s csak ezután kerülhetett sor a voltaképpeni statisztikai feldolgozásra. Ismeretes, hogy a vizsgálatok nagymértékben egyszerűsödnek, ha a feldolgozandó adatok egyöntetűek. A jelen esetben ennek feltétele az, hogy a mederváltozásoknak a vízjárásra gyakorolt hatása elhanyagolható legyen. Ezért, ahol az ellenőrzés ennek szükségességét kimutatta, az adatokat az 1970. évi mederállapotra át kellett számítani.