Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

2. füzet

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1984. évi 2. füzet HIDROLÓGIAI ALAPOK A FOLYÓK MÉRTÉKADÓ ÁRVIZEINEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ BENCSIK BÉLA

1 Az 1965. évi, de még inkább az 1970. évi árvíz alatt és után ismételten felmerült a mértékadó árvízszintek megváltoztatásának kérdése. Nyilvánvaló lett, hogy a korábban megállapított mértékadó árvízszintek kritikai felülvizsgálatának az ideje elérkezett. A magyarországi folyók ármentesítésének kezdetétől az árvédelmi töltések magasságát az előfordult legnagyobb árvizek tetőző szintjeihez viszonyítva határozták meg. Az árvízvédelmi rendszer fejlődésével párhuzamosan - a töltésezés hatására - az azonos vízhozamhoz tartozó árvizek egyre magasabb szinten vonultak le, ezért az új levonulási szinteknek megfelelően újra meg újra módosították a mértékadó árvízszinteket is. Az 1965. és 1970. évi nagy árvizek tapasztalatai között az egyik legjelentősebb az volt, hogy az árvizek tartóssága és magassága, egyes esetekben az áradás hevessége felülmúlt minden eddigit. Ezek óvatosságra intettek és arra figyelmeztettek, hogy a hidrológiai, hidrometeorológiai jelenségek beható, alapos elemzésre szorulnak. Beláttuk, hogy a folyók vízjárását jellemző hidrológiai ismereteinket bővíteni kell, mert a hosszú idejű hidrológiai adatsoraink egyes esetekben nem voltak homogének, nem reprezentálták helyesen a vízgyűjtők és a vízjárás mai helyzetét. Meg kellett állapítanunk, hogy árvízi hidrológiánk fejlesztésre szorul és a korszerű árvízi előrejelzés, valamint a védműfejlesztés hidrológiai alapjául csak korlátozott mértékben szolgálhat. Mindezeket a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatánál figyelembe kellett venni. Ezért eltekintettünk az újonnan észlelt maximumokhoz való sematikus igazodástól és az új mértékadó előírások megállapítását egy átfogó rendezés keretébe illesztettük, amelynek során végrehajtottuk az árvízi hidrológia teljes körű felülvizsgálatát, valamint tisztáztuk a mértékadó árvízi előírások minden fogalmi és értelmezésbeli kérdését (Bencsik 1979). A hidrológiai alapokkal szemben támasztott feltételeket a következőképpen összegeztük: „Ha az ismertetett alapelvnek eleget teszünk, olyan alapokat adunk az árvízvédelem fejlesztésének, amelyekre építve elkerülhető a szegedi katasztrófa megismétlődése. A lefektetett elvek alapján elvégzendő számitások végrehajtásának és eredményének bemutatása másik tanulmány tárgya." (Bencsik 1979). 1. Hidrológiai alapok meghatározása A mértékadó árvízszint meghatározásának első lépése a hidrológiai alapok részletes feltárása volt. E munkához igen jó alapot szolgáltatott a folyamatos, hosszú idejű adatgyűjtés. A rendelkezésre álló adatsorok hossza az utóbbi évtizedekben már lehetőséget adott arra, hogy az árvizeket ne csak a magasságukkal, vagy vízhozamukkal, hanem előfordulásuk gyakoriságával 1 Bencsik Béta oki. mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal (OVH, Budapest) Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztályának vezetője.