Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az észak-pesti szennyvíztisztító telep építése 119 Az előülepítőben leülepedett iszapot szekcióként 2-2 db 18 m hosszú kotróhid tolja a zsompokba, ahonnan légszivattyú emeli ki és juttatja a felső elosztófolyosó gyűjtőcsatorna rendszerén keresztül az iszapkiegyenlítő tartályba (13). Az előülepítőből az előtisztított szennyvíz a levegőztetőbe folyik, továbbkezelés céljából. A levegőztetés rendszere pneumatikus, apróbuborékos mélybefúvás (Horváth 1982). Külön kompresszorházban (4) elhelyezett 4 db 162 MPa nyomású kompresszor biztosítja a levegőt az előlevegőztetők fenékszintje felett elhelyezett, perforált csővezetéken és a levegőztető medencék fenékszintjén elhelyezett porózus kerámia lapokon keresztül. A klórgáz-kezelés (5) eredeti technológiáját munkavédelmi és biztonságtechnikai szempontok miatt módosítani kellett. Az angol ADVANCE klóradagoló eljárást a DmRVV megvásárolta és 1982-ben elkészítette az alkalmazásához szükséges berendezést. Az ülepítő medencéből a szennyvíz gyűjtővályún kerül a csatlakozó csatornába, ahol szükség esetén további levegőztetés után klóros víz betáplálásával csírátlanítják. A csatlakozó csatornából a tisztított szennyvizet a Duna sodorvonalába (a parttól 180 m) vezetik 2 db NA 1500 mm-es acélcsövön. A kiemelt iszapot a kiegyenlítő tartályból (13) iszapszivattyúk segítségével az iszapkezelő és szárító csarnokba (3) szállítják, ahol folyamatosan vaskloridot és meszet adagolnak hozzá. A sűrítés gravitációs sűrítő tartályban 2-4 nap tartózkodási idő alatt lejátszódik. A kondicionált iszap víztelenítését kb. 25%-os szárazanyagtartalomra 8 db állítható 40 m

2-es szűrőfelületü vákuum dobszürő végzi. A víztelenített iszapot szállító rendszer segítségével vagy az iszapbunkerbe, vagy a termikus szárító üzembe (3) lehet vezetni (Öllös 1979). Az iszap szárítása, szállítása, továbbá mezőgazdasági hasznosítása további gazdasági döntés kérdése. A várható napi 25%-os szárazanyagtartalmú iszapmennyiség megközelíti az 1000 m

3 értéket. A rács előtti fogadóaknák (20) zsilipétől kiinduló, NA 2000 DUROTEC műanyagcsövekből épült, ún. megkerülővezeték (22) a műtárgy kialakításával vezeti a szennyvizet a parti aknáig, onnan a sodorvonalba. A megkerülő vezetékre csatlakoznak az egyesített műtárgy előülepítőiből és utóülepítőiből a vészkiömlő és zsilippel szabályozott vezetékek. Ezáltal mind a mechanikai, mind a biológiai tisztítási fokozat szükség szerint kiiktatható. A telep rendeltetésszerű üzeméhez tartoznak a belsőtéri funkcionális vezetékek, melyek a levegőellátást, az iszapmozgatást, az energiaellátást, a homokfogó üledéke szállítását, a mosóvizet stb. biztosítják. A beruházás keretén belül további kisegítő létesítmények valósultak meg, illetve készülnek napjainkban is: kompresszorház (4), kazánház (11), transzformátor állomás (19), 10 kW-os elosztó épület (15), műhely (10), szociális épület, laboratórium és iroda épület (2), úthálózat, véderdő, portaépület (14), garázs (9) és gázelosztó (21). A tisztítás egyes műszaki adatai: rácsszemét 20 m

3/h homok, szemét 22 m

3/d szárított iszap 210 m

3/d max. földgázszükséglet 1 300 m

3/h max. elektromos energiaszükséglet 4 200 kW levegőszükséglet 71 700 m

3/h A mechanikai előtisztítás próbaüzemére 1980. IV. negyedévében került sor. A műszaki átadással az alábbi létesítmények üzeme kezdődött el: - csigaszivattyús átemelő (16);