Vízügyi Közlemények, 1984 (66. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

116 Máté András elsősorban és döntően a VIZITERV készítette, az OLAJTERV, MÉLYÉPTERV és a KEVITERV bevonásával. A szovjet technológiai berendezések szerelését és az építést a szovjet szakemberek folyamatosan ellenőrzik és irányítják. A fővárosi szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási program megvalósítása érdekében a Palota-szigeten épülő telep munkáinak kivitelezésére a Fővárosi Csatornázási Művek és a Vízépítőipari Tröszt 1977-ben kötött kapacitás-szerződést. Az építés négy azonos nagyságrendű ütemben valósul meg. Az építést a Vízépítőipari Tröszt kivitelező vállalata, a Vízügyi Építő Vállalat, 1977.1. negyedévében kezdte meg a műtárgyak blokkjának cölöpalapozásával. 1980 novembere óta működik már a 3 csigaszivattyú, amely naponta 140 ezer m

3 szennyvíz szállítására alkalmas. Jelenlegi kapacitásuk csak mintegy 35-50%-ban kihasznált. Befejezéséhez közeledik a szennyvíztisztító telep teljes I. ütemének építése ÉszakPesten. 1983. év végére készül el a VÍZÉP és a VÍZGÉP kivitelezésében Budapest legkorszerűbb szennyvíztisztító létesítménye, amely 140 ezer m

3/d kapacitással a tervek szerint valósul meg. 2. Az észak-pesti szennyvíztisztító telep vízgyűjtő területe Az észak-pesti szennyvíztisztító telepre Budáról és Pestről érkezik a szennyvíz (1. ábra). A budai oldal egyesített rendszerű hálózata két részre oszlik és két tervezett átemelőhöz kapcsolódik (békásmegyeri és Pók utcai). A pesti oldalon három csatornarendszer, az angyalföldi és az újpesti szivattyútelephez, valamint a káposztásmegyeri átemelő telephez csatlakozik (Hungária krt., Kerepesi út és a rákosszentmihályi dombok vonalától északra fekvő fővárosi területről összegyülekező szennyvíz). Az észak-budapesti csatornarendszerhez távlatban több település elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna-hálózata is kapcsolódik. A Fővárosi Csatornázási Müvek az észak-pesti szennyvíztisztító telep szennyvízterhelését lépcsőzetesen kívánja bekapcsolni a kiépítési ütemnek megfelelően. Az újpesti szivattyútelep vízgyűjtőterületéről a bevezetett szennyvíz közvetlenül egyesített rendszerű csatornahálózaton keresztül érkezik a befogadó aknába (Barna-Kolompár 1981). Észak-Pest térségéből - a Káposztásmegyer-Újpest mélyzónából - főgyűjtőn keresztül max. 6,7 m

3/s, a Rákospalota-Újpest magas zónából max. 14,0 m

3/s vízhozamot, csigaszivattyús átemelővel emelnek át a fogadóaknába. Az angyalföldi szivattyútelep vízgyűjtőterületéről a 24,1 m

3/s szennyvíz a szivattyútelep és a szennyvíztisztító telep közös vezetékén keresztül jut el a fogadóaknába. Észak-Buda térségéből a Pók utcai szivattyútelep a Duna medrében elhelyezett átvezetéssel juttatja majd a szennyvizet a tisztítótelep befogadó aknájába 12,0 m

3/s legnagyobb vízhozammal. A fogadóaknában összegyűlt szennyvíz mechanikai tisztítás után jut az egyesített műtárgyakhoz.