Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Major Pál-Vargay Zoltán: A talajvíz alakulása a kiskörei-tározó térségében

564 Major P. és Var gay Z. 5. ábra. Talajvízszintek alakulása a tiszaderzsi szelvényben Рис. 5. Ход уровней грунтовых вод в разрезе Тисадерж Fig. 5. Variation of the groundwater levels in the Tiszaderzs profile Fig. 5. Evolution des niveaux de la nappe phréatique dans le profil de Tiszaderzs szelvénynek közel azonos a vízállása, a választott időpontban a duzzasztással feltehetően már nem befolyásolt megfigyelő kutak vízállásai is közel azonosak, és a kiválasztott időpontban, Ш. annak környezetében hasonló mennyiségű csapadék hullott. Az időpont megválasztását az is megszabta, hogy a tározó üzeme előtti időben, a kútsorokat tekintve, használható adatsorok csak 1956—60 között állhatnak rendelkezésünkre. így a választásunk az 1956. június 18-i állapotra esett. A vizsgálatokat a bázis kút módszerünkkel végeztük. A tiszaszöllősi szelvény vizsgálatát a 4. ábrán mutatjuk be. Az ábrán feltüntettük az 1979. VI. 22-i, valamint az 1956. VI. 18-i talajvízszinteket a megfigyelő kútsor szelvényében. Az ábrából világosan kitűnik, hogy a 2900-as és a 140-es számú talajvízészlelő kutak helyén a talajvízállások nagyjából azonosak. A megemelt és az eredetinek vett talajvízszintek mintegy 1800 méteres hatástávolságot jelölnek ki. Lényegesen bonyolultabb problémát jelent a tiszaderzsi szelvény vizsgálata (5. ábra). Az ábrából láthatjuk, hogy csupán a 2073-as kút távolságában, tehát mintegy 4000 m távolságban közel azonosak a vízszintek. Ez azt jelenthetné, hogy a hatástávolság itt megközelíti a 4000 métert. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a 137. kút környezetében közel 2 m-es talaj vízállás-emelkedést mutattunk ki (1. ábra), a tározó üzeme előtti állapotban. A 6. ábrán feltüntettük a 137. kút észlelési adati alapján számított évi középvizek 1956—79 évek idősorát, valamint annak a 142. tiszafüredi talajvízészlelő kútnak hasonló idősorát, amely az 1. ábra összevetéséből megállapíthatóan olyan területre esik, ahol az előzőek alapján sem talajvízállás-emelkedést, sem süllyedést nem tapasztaltunk. A 6. ábrából láthatjuk, hogy a két kút vízállásai 1956—61 között együtt haladnak, majd a 137. kút adati a 142.-hez képest fokozatos emelkedést jeleznek, amely végül is 1970-ben a két kút vízállásai között mintegy 1,80 m-es emelkedés-különbséget mutat. (A két kút évi közepes vízállásait az 1956—60-as évek átlagos vízállásaiktól való eltérésükkel ábrázoltuk.) Ez a változás pedig azt jelenti, hogy 1972-ben, tehát a duzzasztást megelőző évben a tározó hatása nélkül olyan emelkedés állt elő, amely közel megegyezik azzal a különbséggel, ami az 5. ábrán a 137. kút vonalában feltüntetett két talajvízszint között leolvasható. Ez azt jelenti, hogy az 1956. VI. 18-i talajvízállás értékét a 137. kút szelvényében meg kell növelnünk, azaz ebben az esetben a két talajvízszint a 137. kút szelvényében közelítően azonos értékű. Nem vizsgálva a 137. kút adta vízállásemelkedés okát, a 6. ábra kapcsán csak azt láthatjuk bizonyítottnak, hogy ez az emelkedés