Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A vízkészlet-gazdálkodás tudományos alapjai

8 Kovács György 1. A vízkészlet-gazdálkodás alapelveinek időbeli változása Az irodalomból ismert az az ábrázolási mód (1. ábra), amely a vízgazdálkodás időbeli fejlődését a valószínűségi eloszlást leíró függvényekhez hasonló lefutású görbével jellemzi (Dávid 1980). A kezdeti lassú növekedési szakaszt a tevékenység rohamos fejlődése követi. Ebben a második időszakban várható az inflexió bekövetkezése, amikor a növekedés addig egyre gyorsuló üteme fékeződni kezd, és a görbe — fokozatosan csökkenő emelkedéssel — áthajlik a harmadik szakaszba, amit a telítődést közelítő, lassú fejlődés jellemez. A három szakaszban a vízgazdálkodási tevékenység jellege is eltérően alakul. Kezdetben a kis méretű, területi hatásukban még elszigetelt létesítmények kielégíthetik a társadalomnak a természetes vízjárás módosításával kapcsolatos igényeit. Később — amikor ennek a célnak az elérése érdekében már átfogó rendszerek kialakítása válik szükségessé — fokozatosan kifejlődnek a vízügyi szakágazatok (árvízvédelem, belvízvédelem, vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás, vízerő-hasznosítás és folyócsatornázás, vízi környezetvédelem.) Ezek a rendszerek azonban már területileg összekapcsolódnak, egymásra hatnak és gazdaságos üzemük többféle cél egyidejű kielégítését igényli. Ezért a fejlődés harmadik szakaszához közeledve szükségessé válik a szakágak integrálódása, a vízügyi munkálatoknak a tevékenységi körök — vízszolgáltatás, kárelhárítás, készletgazdálkodás, egyéb kiegészítő vízhasznosítási formák — szerinti csoportosítása (1. ábra). 1. ábra: A vízgazdálkodás időbeli fejlődése (Dávid után) рис. 1. Процесс развития водного хозяйства во времени (По Давиду) Fig. 1. Historical evolution of water management (after Dávid) Fig. I. Involution de faménagement des eaux (daprès Dávid)