Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

.4 Kis-Balaton lefűzödésének törtenete 627 7. ábra. A Kis-Balaton 1846- 1852. között Рис. 7. Малый Балатон в период 1846—

1852гг. Fig. 7. The Kis-Balaton area between 1846 and 1852 Bild 7. Der Klein-Balaton zwischen 1846 und 1852 térképen jelentkezik először a Kis-Balaton elnevezés, ami a Hídvég fölötti és az Ingó-láp alatti, már lezárult öbölrészt jelöli. A Zala mederszabályozása még nem kezdődött meg, hisz a térkép világosan mutatja, hogy Esztergál és Felső-Báránd között, majd Alsó-Báránd irányába a Zala folyása eltűnik a láp alatt. A Zalavölgyi Lecsapoló Társulat térképén (1836) szereplő víztükör körvonalaihoz képest a Kis-Balatonnak a Hídvég után kiszélesedő, majd összeszűkülő szakaszán fokozódó feltöltődést mutatnak az 1846—52-es térképek (7. ábra) .(Szerelmey 1851). Ugyancsak nagyobb terület feltöltődését mutatja a Cölömpös és Marotsár árkok előterében. A nyíltvízi csatornák bejáratát lik-nak nevezik. Talán a Vörs fölötti, Kriegernél (3. ábra) jelentkező beöblöződés déli vége szűkül. A térkép a belső Diás és Iszap szigeteket nem ábrázolja. A Hídvég utáni szakasz feltöltődését viszont világosan mutatja, a korábbi ábra „Kis-Balatonjában" kialakuló egy nagyobb és egy kisebb sziget. Az 1852—56-os katonai felvételen (8. ábra) a Hídvég fölötti — 1836-ban még kiszélesedő szakasz — teljesen feltöltődött és az előbbi felvételen szigeteinek déli szegélyén alakult ki a Zala medre (Cholnoky 1918). Tovább keskenyedő öbölrésze, az Ingó és Kerék lápok körvonalai nem sokat változtak. Sajnos ez a térkép sem ábrázolja a Diás-szigeteket és a Cölömpös-árok hordalékkúpjának feltöltő-ülepítő hatását sem, ami az előző térképen jól kivehető. A következő térkép (9. ábra) 1850—70. közötti időből való, csak egy részletét ábrázolja a Kis-Balatonnak, így értékelni csak a következő felvétellel összevetve lehet. Az 1870—90. közötti felvétel (10. ábra) az előző felvétel ismétlésének látszik, és