Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

624 Ligeti László 4. ábra. A Kis-Balaton az 1780-as katonai felmérés szerint Рис. 4. вид Малого Балатона по данным военных сьмок 1780 г. Fig. 4. The Kis-Balaton area on the military map of 1780 Bild 4. Der Klein-Balaton nach der militärischen Vermessung von 1780 5 nagyobb szigetet jelöl szemben Krieger 10 kisebb szigetével valószínűsíthető azok összeépülése. Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy milyen vízjárású évben készültek a felvételek. Ha abból indulunk ki, hogy Krieger 30 m

3/s körüli értéket mért az összes hozzáfolyás mennyiségére, állandó vízsugárban, akkor minden bizonnyal csapadékos évben mért (a mai statisztikai átlag mintegy 20 m

3/s). Ezt magyarázza Kriegernél a több kisebb sziget. Míg Müller nyilván száraz periódusban mért, s így kevesebb összefüggő, de nagyobb szigetet ábrázol. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy Arács előtt, az aligai és kenesei magas partoknál szintén, több pandalló szigetet jelez — ami egyértelműen alacsony vízállásra utal. Helyzetükből „majdnem" azonosítani is lehet a kis-balatoni szigeteket a Krieger által ábrázoltakkal. Ez a két mérnöki térképfelvétel lehet alapja a László -féle lápszélek figyelembevételével a továbbiakban lefűződési és feltöltődési folyamat figyelemmel kíséréséhez. Mint látni fogjuk a Kis-Balaton feltöltődési folyamatának kérlelhetetlen előrehaladása mindenféle szabályozástól függetlenül következett be, mint ahogy lefűződtek a berkek, a Hévízi-, a Szigligeti-öböl, melyek éppen olyan szerves részei voltak a tónak, mint az ez ideig utolsónak feltöltődő Kis-Balaton. A Krieger és Müller-féle térképek Kis-Balatonjának síkrajzi formájához hasonló Nagy József 1802-ben készült térképe (5. ábra) azzal, hogy Fenék és Battyán között ismét megjelenik az Iszap—sziget (Cholnoky 1918). A térképekhez két megjegyzést lehet 2. A Kis-Balaton feltöltődésének folyamata