Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Bancsi István-Berta Erzsébet-Hamar József-B. Tóth Mária-Végvári Péter-Waijandt János: A kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai

612 Bancsi /., Berta E., Hamar J., В. Tóth M., Végvári P. és Waijandt J. 18. ábra. Nyári árhullám hatása az összalgaszámra Kiskörénél Рис. 18. Влияние прохождения летнего паводка на суммарное количество водорослей у Кишкёре Fig. 18. Impact of a summer flood on the total alga count at Kisköre I VK. S 347

0] 1977 julius aug. szept okt Az Abádszalóki-öböl jelentős részét elöntötte a duzzasztott Tisza vize. A tartós vízborítást követő gyors ásványosodási folyamatok robbanásszerű algaszaporodást hoztak létre, amelynek a hozzáférhető szervetlen kötésű tápanyag (N, P) hiánya, illetve csökkenése szabott határt. A nagy egyedszám mellett (max. 18 • 10

9 ind./m

3) számos vízvirágzást észleltünk, amelyeket kékmoszatok (Aphanizomenon flos-aquae, Anabaena flos-aquae, Microcystis aeruginosa) okoztak. A kezdeti időszakra a heterotróf, színtelen zöldalga, a Hyaloraphidium contortum var. tenuissimun megjelenése voltjellemző. 1978-ban és az azt követő évben a tartós duzzasztási szint létrejötte ellenére a vegetáció periódusban az öböl vize elkülönült, nagy volt az összalgaszám (max. 43 • 10

9 ind./m

3) és az állomány egyedszámának 93%-át az Oscillatoria prolifica kékalga alkotta. A további évek folyamán az összalgaszám csökkent és az öblítőcsatornák megnyitásának eredményeként napjainkban harmonikus összetételű fitoplankton-állomány jellemzi a vízteret (domináns fajok a Cyclotella meneghiniana, Strephanodiscus spp., Melosira distans, Melosira italica subsp. subarctica, Chlorococcales spp., Rhodomonas minuta var. nannoplantonica). A Poroszlói-medence meglehetősen eltérő biotópú víztereire (holtágak, morotvák, volt szántók stb.) a duzzasztás kezdeti időszakában a nagymérvű elkülönülés nyomta rá bélyegét, ennek megfelelően mocsári fitoplankton-állomány alakult ki. A parti régiókban és a partközeli sekély helyeken nagy kiterjedésű fonalas zöldmoszatmezők jöttek létre (Cladophora fracta var. lacustris status subsimplex). A rendszeres duzzasztás és az öblítőcsatornák üzemelése hatására napjainkban itt a fitoplankton-állomány eutróf, állóvízi jellegű. Hasonló mondható el a Sarudi-mede'ncéről is. A duzzasztást megelőző időszakban a Kis-Tisza vizének fitoplanktonját elsősorban a szennyezett vizű Eger-patak befolyásolta, mintegy jelezve a visszaduzzasztás eredményét. A későbbi években — különösen az öblítőcsatornák megnyitása után — a Sarudiés a Poroszlói-medence fitoplanktonjának összetételéhez vált hasonlóvá. A mederduzzasztás alapvetően megváltoztatta a Tisza középső szakaszának algológiai összetételét. A duzzasztás hatására — a folyó jellegének megfelelően — egy eutróf vizet jelző, béta-mezoszaprobikus állomány vált jellemzővé. A tározóban a kezdeti izoláció és tápanyag-feltáródás hatására a kialakult vízvirágzásokat és a nagy egyedszámú fitoplanktonállományt a duzzasztási szint emelése és az öblítőcsatornák kiépítése mérsékelte, javítva ezzel a tározó vizének minőségét.