Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Bancsi István-Berta Erzsébet-Hamar József-B. Tóth Mária-Végvári Péter-Waijandt János: A kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai

A Kiskörei-tározó vízminőségi viszonyai 603 100 p °/o 50Ü g/m3 9. ábra. A KOl

s\t„ elosztási gyakorisága Рис. 9. Кривые частоты значений XLIKsMn Fig. 9. Frequency distribution of the COD

M

n A tározó nagy térségeinek kémiai oxigénigénye a vizsgált esetek nagy többségében ugyancsak kisebb, mint 10 g/m

3. Az Abádszalóki-öbölben a tározás kezdeti időszakában 9.5 g m

3 volt a mérési adatok átlaga, ami a planktonlakó szervezetek nagy számából adódott. A későbbi időszakban. 1981 -82-ben, a két év adatainak átlaga 5,2 g/m-' lett, ez kisebb, mint a Tiszában hasonló időszakban mért értékek átlaga. A Sarudi-medencében a terület elárasztását követően nagyon gazdag fonalas algamezők alakultak ki. Ebből következően a kémiai oxigénigény átlagértéke az 1980. évi adatok figyelembevételével 5.7 g/m

3 volt. 1981 82-re az algamezők visszavonultak, a plankton a korábbinál lényegesen gazdagabb lett, ami a kémiai oxigénigény növekedését is eredményezte: a kétévi adatok átlaga 7,1 g/m

3. A Kis-Tisza térségében általában nagyobb a kémiai oxigénigény, mint a Tiszában, vagy a tározó más területein. A két időszakra kapott átlagértékek: 8.6 g/m

3 és 7,3 g/m

3. A Poroszlói-medencében hasonló folyamat játszódott le. mint a Sarudi-medencében. azzal a különbséggel, hogy a fonalas algamezőket itt csak részben váltotta fel a nyílt vízi plankton. Elsősorban a Tisza tározó feletti vízgyűjtőjét érő nehézfémszennyezések levonulásának tanulmányozása céljából a mederduzzasztott Tisza és a tározótér néhány pontján 1977—80. között történtek víz- és üledékvizsgálatok (Literáthy- László—Berta 1980). 9 VÍZÜGYI K... 4