Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Nagy László: A Duna-szabályozás fejlődése

580 m

2 résfalat, 510 ezer m

2 szigetelő szőnyeget készítettek és 17 millió m

3 földmunkát végeztek el összesen 6 milliárd schilling költséggel. A kilencedik vízlépcső építését Greifenstein-nél az 1949,2 fkm szelvényben 1981-ben kezdték el. A 9 db csőturbinával, 293 MW teljesítményre épülő vízlépcsőhöz 6 x 24 m-es duzzasztás és a Duna ezen szakaszán szükséges méretű (2 x 24 x 230 m-es) ikerhajózsilip épül várhatóan 1984-re 8,4 milliárd schilling költséggel. Az eddig elkészült nyolc és a most épülő kilencedik vízlépcső jelentős előrehaladás az osztrák Duna-szakasz hasznosítási programjában. Az egyes vízlépcsők jól szemléltetik a technikai fejlődést is. Például a főbb szerkezeti elemek egységesítése, az olajhidraulikus mozgató berendezések alkalmazása, kettős kampós táblás gátak helyett szegmens gátak használata, szegecselt szerkezetek helyett hegesztett táblák készítése nagymértékben hozzájárult a hasznosítási program gyorsabb ütemű megvalósításához. A műtárgyak átvágásban történő elhelyezése révén — Jochenstein, Ybbs és Aschach még mederben épült a hajózsilipek felvízi elrendezésével, korszerű szigetelési eljárások bevezetésével, betonszivattyúk alkalmazásával, az építés gépesítési színvonalának emelésével és nem utolsósorban a gondosan szervezett előkészítéssel elérték, hogy újabban egy-egy vízlépcsőt 32 -36 hónap alatt megépítenek. A továbbiakban a Hainburg-i és a Wien vízlépcső, majd a Riihrsdorf-i vízlépcső építése következik. Ezzel 10 éven belül befejeződik az osztrák Duna-szakasz teljes szabályozása. Az osztrák és a bajor Duna-szakasz vízlépcsői — igazodva az esésviszonyokhoz és a parti lehetőségekhez — lényegében medertározó nélküli létesítmények, ennek megfelelően elsődlegesen alaperőműként üzemelnek, mivel az osztrák energiarendszerben a csúcsot zömmel a hidraulikus energiatározók adják.