Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Nagy László: A Duna-szabályozás fejlődése

578 Nagy László A folyami vízlépcsők közül a Majna Bambergig terjedő szakaszán a hajózsilip méretek 300 X 12 m, a Dunán Regensburg alatt és az osztrák szakaszon 2 x 230 x 24 m (a hajóvonták átzsilipelése érdekében), míg a Majna—Duna-csatorna, ahol önjáró motorhajók forgalmát veszik figyelembe 190 x 12 m. A víziutat keresztező hidakat általában egy nyílással építik meg. A Majnán az űrszelvény magassága 6,4 m. a csatornán 6,0 m, míg a Dunán 8,0 m a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelően. A Duna—Majna—Rajna Rt. alapításáig elkészült a Majna 87 km hosszú torkolati szakaszának szabályozása 8 vízlépcső megépítésével. A további, közel 300 km hosszú Majna-szakasznak a lépcsőzése 27 vízlépcső építésével és 120 m szintkülönbség leküzdése mellett 1961-ben a Bamberg-i vízlépcső átadásával fejeződött be (1. ábra). A Majnát a Dunával összekötő mesterséges csatorna tervezett hossza 171 km. Ebből 72 km — Bamberg és Nürnberg között 7 vízlépcsővel — 1972-ig készült el. Ekkor adták át a forgalomnak a nürnbergi kikötőt. Az építés a továbbiakban a Nürnberg—Kelheim közötti 99 km-es csatornaszakaszon és a Dunán Regensburg térségében folytatódott (2. ábra). A Duna osztrák szakasza 350,5 km hosszú. A 2223,2 fkm szelvényben jobb parton átszeli az NSZK határa, az 1872,7 fkm szelvényben pedig keresztezi a csehszlovák határ. Az osztrák Duna-szakasz első vízlépcsője Jochensteinné\ (2203,3 fkm), az NSZK-val közösen épült. Átadására 1956. augusztus 20-án került sor. Ezt követte a Duna vízerő-hasznosítási programja szerint a 2060,4 fkm szelvényben az Ybbs—Persenbeug-i vízlépcső. A 6 Kaplan-turbinával felszerelt erőmű névleges teljesítménye 200 MW. A duzzasztást 5 db 30 m széles tábla segíti. Az 1959-ben üzembe helyezett, 692 ezer m

3 beton és 4,2 millió m

3 földmunkát igénylő mű építési költsége 2,5 milliárd schilling volt (3. ábra). 1964-ben avatták fel a 2162,7 fkm szelvényben az Aschach-\ vízlépcsőt. Az 5 db 24 m-es