Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Nagy László: A Duna-szabályozás fejlődése

576 Nagy László Az Al-Dunán az első folyószabályozást célzó munkálatokat Széchenyi megbízásából 1834-ben Vásárhelyi Pál végezte. Ekkor még csak sziklarobbantásokkal a hajóút megjavítását végezték, de ma már elkészült a Vaskapu végleges szabályozása. Közös román—jugoszláv erőfeszítéssel megépült a Vaskapu I. vízlépcső, és hozzákezdtek a Vaskapu IL építéséhez. A bolgár—román Duna-szakaszon megkezdődött Turnu Magurele-nél egy vízlépcső építése. A Dráva felső, osztrák és jugoszláv szakaszának lépcsőzését gyakorlatilag befejezték, a gazdaságos fejlesztés sorában először itt jelentek meg a környezeti képet alig változtató süllyesztett (víz alatti) erőtelepek. Csehszlovákia is viszonylag korán lépett a folyócsatornázás útjára. A Moldva és a Vág vízierő-hasznosítása befejeződött. Hazánkhoz legközelebb a Vág példája bizonyítja a vízlépcsők építésének és az ipartelepítésnek Nyugat-Szlovákia gazdasági fejlődésére gyakorolt jótékony hatását. Svédországban, ahol a környezetvédelem igen jelentős, e szempontokat figyelembe véve valósították meg 15 vízlépcsővel a Lule folyó csatornázását. Ez a 15 vízerőmű szolgáltatja az ország energiaszükségletének kereken negyedét. Franciaországban a Rhône komplex hasznosítása szolgálhat példaként, többek között azért is, mert a tervezés során az alluviális talajban a talajvízszint valószínű emelkedését 1 jelezték előre. Ez azonban az üzemvízcsatornák kolmatációja, a lecsapolórendszer hatékony működése miatt nem következett be. A Rajna hasznosítása a svájci határ alatt a két világháború között kezdődött. j Az európai országok közül az utóbbi évtizedekben a víz Spanyolországban vált meghatározó szerepűvé az ország valamennyi nagyobb vízfolyásának komplex hasznosítása révén. Az Ebro, a Duero, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir (Tisza nagyságrendű folyók) hasznosítása nélkül a spanyol ipari és mezőgazdasági fejlődés elképzelhetetlen lett volna. A Szovjetunióban már a GOELRO korában elkezdődött a Dnyeper és a Volga hasznosítása, amely a második világháború után fejeződött be. Ennek során elkészült a Volga— Don-csatorna, amely összeköttetést teremtett a vízlépcsősorral szabályozott Volgán át az európai szovjet belvízi hajóútrendszer két fontos hálózata között. A Szovjetunió nagy természetalakító programjainak alaplétesítményei a vízlépcsők. Ezek az Angarán, az Irtiszen és a Lénán az utóbbi évtizedekben meg is épültek, megteremtve ezzel a távoli Szibéria fejlesztésének alapjait. Közép-Ázsiában szintén számos folyót lépcsőztek. Közülük kiemelkedik a Szír-Darja és Amu-Darja. Az Amu-Darja vízhozamára alapozott 90 km hosszú KaraКum-csatorna létesítése az öntözést szolgálja, ami többek között 5 millió tonna gyapot termelésével teszi a beruházást gazdaságossá. A folyók csatornázása az utóbbi évtizedben Európán kívül Észak-Amerikában is igen előre haladt pl. a Tennessee, a Szent-Lőrinc, a Colorado-rendszer, illetőleg Ausztráliában a Snowy Mountain-rendszer. Jelentős programot hajtott végre Mexico a gátak és vízlépcsők építésével. Jelenleg folyik - a világ legnagyobb vízerőműve építésével — a Parana folyó lépcsőzése Brazília, Paraguay és Argentína területén. A Säo Francisco folyó lépcsőzése Brazíliában szintén folyamatban van. Kínában főleg árvédelmi és vízerő-hasznosítási szempontból folyik a folyók lépcsőzése. A Nílus völgyében 1971-ben készült el az Asszuáni Nagygát. A keletkezett 510 km hosszú Nasszer-tó vizét öntözésre és haltenyésztésre használják, a beépített vízerőkapacitás 2100 MW. A folyócsatornázással 1,3 millió feddán (5200 km

2) mezőgazdasági terület újonnan, és 700 ezer feddán (2800 km

2) vált többlet vízzel öntözhetővé. A duzzasztás miatt viszont elmaradt az iszapszállítás, amelynek következtében például a Földközi-tengeren csökkent a halfogás (szardínia). A Világbank és az ENSZ Fejlesztési Program hathatós anyagi támogatással segíti elő a komplex folyócsatornázást. Az 1960—75 között elkészült, vagy megkezdett 31 terv 41 országot érintett (pl. a Mekong-vízgyűjtő, a Csád-tó és a Viktória-tó vízgyűjtője, valamint a Szenegál folyó stb.). A folyóhasznosítás és szabályozás világviszonylatban társadalmilag sürgetett és legtöbb esetben gazdaságos is.