Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Major Pál-Vargay Zoltán: A talajvíz alakulása a kiskörei-tározó térségében

A talajvíz alakulása a Kiskörei-tározó térségéhen 553 változik, és az is, hogy két különböző időponthoz tartozó, de azonos nagyságú hatástávolság megítélése teljesen különböző lehet. Ez utóbbival kapcsolatos például, hogy a Kiskörei-tározó mellett lévő szivárgó csatorna vízállása veszi át az üzembelépés után a tározó menti területek talajvizének szabályozását. A szivárgócsatornában tartott vízszintek általában a közepes talajvízállások, ill. valamivel az e feletti tartományban ingadoznak. Ezek szerint a csatorna melletti területek átlagos talajvízállása valamivel magasabb, mint a természetes állapot átlagos talajvízállása, azaz az átlagos értéket tekintve, mindenképpen talajvízállás-emelkedést jelent. Tegyük fel, hogy természetes állapotban a talajvizek a szivárgócsatorna vezérelte talajvízszintek alatt helyezkedtek volna el, és hogy a megállapítható hatástávolság kereken 1000 m. Nyilván a középvíznél magasabb vízálláshoz szintén tartozhat 1000 m-es hatástávolság, de ebben az esetben a szivárgócsatorna csökkentette az eredeti talajvízállásokat, míg a másik esetben növelte azokat. A talajvízállás megemelésének, ill. süllyesztésének ténye tehát különbözőképpen ítélhető meg. A különböző feltételek közül a legkedvezőtlenebb esetet tételezzük fel éspedig, hogy a talajvíz szintjét a tározó, ill. a szivárgócsatorna környezetében megemeljük és ezt az állapotot vizsgáljuk. A szivárgó csatorna üzeme miatt nyilvánvaló, hogy a legnagyobb hatástávolságot kisvízi időszakban kell keresni. A kútsorok mentén viszonylag hiánytalan adatok a tározó üzembe lépése után csak 1978-81 között álltak rendelkezésre. Ezért feladatul azt tűztük ki, hogy megbecsüljük a hatástávolság nagyságát az 1979. június 22-i állapotban. Meg kívántuk határozni a kútsorok mentén azt a talajvízhelyzetet, amely előállt volna a tározó üzeme nélkül. Ehhez olyan időpont kiválasztása szükséges, amelyben az 1979. június 22-ihez hasonló vízhozamok folynak le a Tiszán, azaz a duzzasztómű alatti mi.f. 4000 m 4. ábra. Talajvízszintek alakulása a tiszaszőlösi szelvényben Рис. 4. Ход уровней грунтовых вод в разрезе Тисасёллёш Fig. 4. Variation of the groundwater levels in the Tiszaszőlős profile Fig. 4. Evolution des niveaux de la nappe phréatique dans le profil de Tiszaszőlős