Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Major Pál: A Szigetköz talajvíz helyzete

Vízügyi Közlemények, LXVI. évfolyam 1983. évi 4. füzet A SZIGETKÖZ TALAJVÍZ HELYZETE MAJOR PÁL

1 A dunakiliti vízlépcső üzembe lépése után az eredeti Duna-mederből a vizet — az év nagy részében az ún. mederben hagyandó víz kivételével — az üzemvízcsatornába terelik a gabcikovoi vízerőmű turbináinak táplálására. Ennek következtében a magyar oldalon - lényegében csak a Szigetközben — talajvízszint-süllyedés várható. A süllyedés mértéke időben és hely szerint változó, egyes helyeken következményeként csökkenhet a növényzet gyökérzónáját kapilláris emeléssel tápláló vízmennyiség, amely a mezőgazdasági termést egyes években csökkentheti. Ezért vált szükségessé, hogy a természetes jellegű állapotot részletesen feltárjuk, amely a várható változások mértékének becsléséhez alapul szolgálhat. 1. Vizsgálati módszerek A Szigetközben a VITUKI 1954 óta 51 talajvíz-megfigyelő kutat folyamatosan üzemeltet. A vizsgálatokhoz mégis csak az 1965—74 közötti 10 évet választottuk ki, mivel ebben az időszakban vonult le a Dunán a legtartósabb s egyben a legnagyobb árvíz, továbbá ebben a 10 évben szárazabb és nedvesebb periódusok egyaránt és közel egyformán előfordultak. A kiválasztott 10 év átlagos talaj vízállásai valamivel magasabbra adódtak, mint a teljes 1954—74 közötti észlelési periódusé, mivel a károkozás szempontjából ez kedvezőtlenebb, így ezt a 10 évet fogadtuk el a vizsgálatokhoz. A Szigetközben a termőtalaj vízellátásában a talajvíznek a szerepe eltérő aszerint, hogy a talajvíz tükre természetes állapotban a kisalföldi medence több száz méteres vastagságú durva kavicsrétegében marad-e, vagy eléri a kötött és finom-homokból álló fedőréteg alsó síkját. A meglevő és értékelhető fúrásadatok birtokában megszerkeszthetjük a területre a fedőrétegek feküjének szintvonalait. Ha a talajvíz szintje a Szigetközben a fedőréteg alatti durva kavics, vagy durva kavicsos-homok rétegben van, akkor a fedőréteg kapilláris úton a talajvízből nem kaphat utánpótlását, mert e durvaszemű rétegek kapilláris vízemelő magassága igen kicsi, gyakorlatilag elhanyagolható. Ha természetes állapotban találunk olyan területeket a Szigetközben, ahol a fedőréteget a talajvíz szintje sohasem érte el, akkor ezeken a területeken a vízlépcső megépülte után előálló talajvízszint-süllyedés nem jelenthet károkozást. Ha a talajvíz szintje természetes állapotban időszakosan éri el a fedőréteget, úgy megvan a lehetősége annak, hogy a növényzet kapilláris úton — természetesen szintén időszakonként — vizet vegyen fel a talajvízből. Ezeken a területeken a fedőréteget elérő talajvízszint tartóssága (tenyészidő alatt) lényegesen befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést. Végül találunk olyan területeket, ahol 1 Major Pál oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI. Budapest) tudományos főmunkatársa, osztályvezető. I