Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Breinich Miklós-Nagy László-Szántó Miklós: A dunai vízlépcsőrendszer koncepciójának kialakulása

A dunai vízlépcsőrendszer koncepciójának kialakulása 497 ti a Gabcíkovo-i erőmű csúcsüzemét és kereken 160 MW teljesítménnyel villamosenergiát termel. A jobb parton épül a duzzasztómű, a bal parton az iker hajózsilip és a kettő között a vízerőmű. A vízerőmű általában folyamatos üzemben működik, de korlátozott mértékben csúcsüzemben is alkalmazható. Mind a Gabcíkovo-i, mind a nagymarosi vízlépcső lehetőséget ad olyan rugalmas üzemeltetésre, amely az esetleges kedvezőtlen hatásokat kiküszöböli. A nagymarosi duzzasztási szint a vízlépcsőnél kb. 1 m-rel haladja meg az eddig előfordult legmagasabb vízállást, Esztergom térségében kevéssel a mértékadó árvízszint felett lesz, Komáromnál még meghaladja az alacsonyabban fekvő partokat és Gönyütől felfelé a középvízi mederben fut. Ezért a Duna és mellékfolyói mentén az érintett területek védelmére megfelelő létesítményeket terveznek (védtöltéseket, a meglévő töltések megerősítését, a partok biztosítását, a szivárgó vizek felfogása és a talajvízszint szabályozása céljából nyílt és zárt szivárgókat, továbbá a szivárgóvizek és belvizek átemelésére szivattyútelepeket). A magyar területen a következő öblözeteket erősítik meg: Visegrád- Dömös, Pilismarót, Esztergom, Nyergesújfalu Dunaalmás, Komárom. Nagymaros—Ipoly, Komárom—Gönyű—Nagybajcs. A régi mederből való vízelterelés hatására a Szigetközben a talajvízszintek csökkennének. A dunakiliti tározó mentén pedig megemelkednének. A megemelkedés elhárítására szivárgócsatorna épül. A talajvízszint-süllyedés káros hatásainak kiküszöbölésére a Dunával párhuzamosan szivárogtató csatornákat építenek, amelyeket részben a szivárgócsatorna vízhozama táplál. A szivárogtató csatornák megemelik a talajvíztükröt azokon a helyeken, ahol egyébként süllyedne. Meg kell azonban említeni, hogy a 4000 m

3/s-ot meghaladó dunai vízhozamok a régi mederben folynak le és ebben az időszakban a Dunából való beszivárgás továbbra is fennáll. így a talajvíztükör mozgása a Szigetközben fennmarad és a szivárogtató csatornák hatására csupán közvetlenül a Duna fő ága mentén lesz kisvizes időszakban 1 m-t meghaladó tartós csökkenés. 5. A vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó kutatások A vízlépcsőrendszer tervezésének megalapozását célzó kutatások rendkívül sokrétűek voltak és mintaszerű csehszlovák—magyar együttműködést tanúsítottak. A kutatások túlnyomó részét csehszlovák részről a pozsonyi VUVH, magyar részről a budapesti VITUKI végezte, de mindkét országban számos más kutatóintézmény is bekapcsolódott. A hidrológiai adatok feldolgozását, a vízhozamok és vízfelszínek alakulásának meghatározását a vízlépcsőrendszer üzeméből eredő nem permanens állapotokra a két fél megosztva végezte. A Gabcíkovo-i vízerőművel kapcsolatos hidraulikai vizsgálatokat a szlovák, a nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatosakat a magyar intézetek végezték, míg a dunakiliti vízlépcső hidraulikai kismintáit megosztva vizsgálták, az eredményeket egymással szorosan egyeztetve. A kutatások lehetővé tették: — a vízlépcsőrendszer létesítésének várható hidraulikai-morfológiai következményeinek becslését, beleértve a talajvízszín alakulására gyakorolt hatását is; — a műtárgyak műszakilag kedvező, gazdaságos és biztonságos kialakítását és méretezését; — az alkalmazandó épitéstechnológia kiválasztását és megtervezését; — a létesítmény folyamatos megfigyelését célzó mérő és megfigyelő rendszer megtervezését; • - egyes környezeti hatások elő becslését; új tudományos eredmények levezetését (a háromdimenziós, részben nyílt, részben nyomás alatt szivárgások: az áramlás keltette rezgések; a lokális talajvízszin-süllyedések;