Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

4. füzet - Breinich Miklós-Nagy László-Szántó Miklós: A dunai vízlépcsőrendszer koncepciójának kialakulása

Vízügyi Közlemények. LXVI. évfolyam 1983. évi 4. füzei A DUNAI VÍZLÉPCSŐRENDSZER KONCEPCIÓJÁNAK KIALAKULÁSA DR. BREINICH MIKLÓS

1—DR. NAGY LÁSZLÓ

2 SZÁNTÓ MIKLÓS

3 1. A Duna vízgazdálkodási jelentősége A Duna nyolc európai országot közvetlenül érintő nemzetközi folyó. A partjai mentén élő népek társadalmi-gazdasági helyzetét, fejlődését alapvetően befolyásolja. Vízgyűjtőterülete 817 ezer km

2, jelentős hajózási útvonal és természetes vízenergia készletével — évente kereken 44 milliárd kWh — szolgálhatja a part menti országok gazdaságát. A több országot érintő folyó egy-egy országon belüli hasznosítása, az energiatermelési lehetőségek kihasználása, hajózás fejlesztése, vízellátásra, öntözésre történő felhasználása, vízminőségének megőrzése és javítása, az árvízi károk hatékony elhárítása, üdülésre és vízi sportolásra alkalmassá tétele csak a Duna teljes egészét átfogó, komplex terv alapján valósulhat meg. A Duna komplex hasznosítása olyan — megvalósítását tekintve több évtizedre terjedő — feladat, amely nagy hatást gyakorol Európa jelentős részének gazdaságföldrajzi helyzetére. A komplex hasznosítás hosszú távú előrelátást igényel valamennyi érdekelt országtól. A Duna völgye olyan gazdasági terület, amely évente több, mint 250 milliárd $ nemzeti jövedelmet termel. Bár pontos statisztikai adatok erre nincsenek, de becslések alapján valószínűsíthető, hogy a világ nagy folyói közül a vízgyűjtőterületen termelt nemzeti jövedelem nagyságát illetően az elsők között foglal helyet. A Duna előnyös és hátrányos tulajdonságaival nemcsak a partján élő lakosság, hanem az egész társadalom jólétét is befolyásolhatja. A folyó előnyös tulajdonságai hasznosíthatók, veszélyei elkerülhetők. A vízszükségletek biztonságos kielégítése, valamint a partján és árterén a szükséges árvédelmi biztonság azonban csak a folyó vízjárásának, mederalakulásának és környezet vízháztartási kapcsolatának szabályozásával valósítható meg. A Dunát illetően a vízgazdálkodási ágazatnak jelentős feladatai vannak: — árvízvédelmi, folyószabályozási és vízrendezési művekkel és tevékenységekkel növeli a folyó mentén, az ártéren az élet- és vagyonbiztonságot; — mederrendezéssel, víziút kitűzéssel és vízjárási adatszolgáltatással gondoskodik a hajózás biztonságos feltételeiről; — vízkivételi és vízszolgáltatási, valamint szennyvíztisztítási müveket hoz létre és üzemeltet a lakosság, valamint mezőgazdaság és ipar vízigényeinek kielégítésére; — gondoskodik a folyót érő szennyezések hatásainak elhárításáról, illetve korlátozásáról; 1 Dr. Breinich Miklós oki. mérnök az Országos Vízügyi Hivatal (OVH, Budapest) első elnökhelyettese. 2 Dr. Nagy László oki. mérnök az OVH főosztályvezető-helyettese. 3 Szántó Miklós oki. mérnök az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat (OVIBF.R. Budapest) vezérigazgatóhelyettese.