Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

471 Könyvismertetés adott mind a kutatási részeredmények, mind pedig az alkalmazott módszerek széles körű megismerésére és továbbfejlesztési irányok ismertetésére. A könyv hasznosságát és értékét nagymértekben emeli, hogy előremutató eszmecserékre, hasznos kutatási-gyakorlati vitákra ad alkalmat a mezőgazdasági vízgazdálkodás, melioráció továbbfejlesztése érdekében. Ismerteti: Ondruss Lajos L. RÉTHÁTI: GROUNDWATER IN CIVIL ENGINEERING Rétháti L.: Groundwater in Civil Engineering. (Talajvíz a mélyépítésben) Akadémiai Kiadó. Budapest Az utóbbi évek során szakmai irodalmunk a felszín alatti vizek előfordulásával, mozgásával, felhasználásával kapcsolatosan számos új. átfogó és értékelő művel gyarapodott. Ennek a sornak legújabb tagja Rétháti angol nyelven megjelentetett könyve. A munka szemléletének jellemzője, hogy monográfia jelleggel tárgyalja a mélyépítés geohidrológiai problémáit és így szervesen egészíti ki a már említett sorozatot, hiszen a korábban megjelent müvek a témát a szivárgáshidraulika, a hidrogeológia. illetőleg az általános hidrológia szemszögéből elemezték. Rétháti László könyve a geolechnika és a hidrológia alapismereteire épül fel, ezen túl azonban felhasználja számos más tudományág, így a hidraulika, hidrogeológia, talajtan, vízkémia, meteorológia és a matematikai statisztika ismeretanyagát is. A szerző - mintegy 300 magyar és külföldi irodalmi mü alapján - egységes rendszerbe foglalja e szerteágazó szakterület terminológiáját és módszertanát, rámutatva a szintézis hiányából eredő eddigi ellentmondások feloldásának lehetőségeire is. A könyv első része elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkozik. Az első hat fejezet az alapismereteket, valamint a fedőrétegben lejátszódó folyamatokat tárgyalja. Az idesorolt fontosabb témák: a felszín alatti víz eredete, a talajban lévő víz osztályozása, fizikai-kémiai biológiai tulajdonságai, a fedőréteg hő- és vízháztartása, a talajvizet határoló kapilláris tartományok geohidrológiai jellemzése és a szerepe, valamint a meteorológiai elemek (csapadék, hőmérséklet, páratartalom, szélviszonyok, párolgás) értékelése. Az előmunkálatok ismertetését a talajvizjárás törvényszerűségeinek részletes elemzése követi. Itt tárgyalja a szerző a talajvízszint napi, évi és sokévi ingadozását, a területi szórást, az átlagos mélység és esés kialakulását, valamint az előrejelzés hidrológiai és meteorológiai módszereit. Külön fejezet tárgyalja azokat a matematikai - elsősorban valószínűségelméleti módszereket ill. modelleket, amelyek ismerete a gyakorlati feladatok megoldásához szükséges. Az ide kapcsolódó függelék a hét leggyakrabban használt eloszlásfüggvényt mutatja be táblázatok formájában. A második rés: a mélyépítés gyakorlati kérdéseinek megoldására ad módszereket. Az első két fejezet a talajvízviszonyok közvetlen és közvetett felderítésével, valamint a talajvízszint észlelésével foglalkozik. Számos példával és statisztikai összefüggéssel bizonyítja a szerző, hogy a talajfizikai jellemzők - így a nyírószilárdság és a kompresszibilitás is - a talajvízszint helyzetével, az időben jelentősen változnak. Jelentős hangsúlyt kap a könyvben a talajvíz idősorok homogenitás- és függetlenségvizsgálata, ennek a szerző által kidolgozott módszere, valamint a különböző mesterséges hatások. Számos új eljárás leírásával találkozik az olvasó a talajvízszint előrejelzésével, a várható szélső értékek meghatározásával foglalkozó fejezetben is. A talajmechanikát és az alapozást érintő feladatok közül részletesen tárgyalja a könyv a munkagödrök víztelenítését, a felszín alatti terek vízvédelmét, az áramlási irány és sebesség meghatározását, a földművek tervezését, valamint a talajvíznek az altalajra és az alapokra gyakorolt hatását. Különös érdeklődésre tarthat számot a talajvíz okozta épületkárokat tárgyaló fejezet is, amely elsősorban a vízhozzáfolyás, víztelenités, vízkiemelés, talajvízszint-ingadozás és a térfogatvállozás káros hatását taglalja, néhány oldalt szentelve a pincevíz-betöréseknek is. Mintegy 800 épület vizsgálati anyagának statisztikai értékelése bizonyítja, hogy az épületkárok 80"„-ában van a talajvíznek - aktív vagy passzív - szerepe.