Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Kiskörei-vízlépcső üzemi tapasztalatai 457 A vízhozam-idősorokat a 6. ábrán mutatjuk be. A taksonyi, tiszabői és szolnoki szelvények esetében a vízhozam adatokat az ismert Q = k\I összefüggéssel számítottuk. Az ábra jól szemlélteti, hogy a csúcshullámok maximumának időszakában a taksonyi vízhozamok nagyobbak, mint a turbinák vízemésztésére megadott értékek. A tiszabői és a szolnoki szelvényekben a csúcsok fokozatosan ellapulnak. 6. ábra. Vízhozam idősorok Рис. 6. Гидрографы стока Fig. 6. Discharge time series 3. Következtetések A Kiskörei vízlépcső II. ütemének üzembe helyezése után az I. ütemhez képest a folyó életében bizonyos mértékű változások következtek be. A duzzasztási szint emelésével megnövekedett az erőmű hasznos esése. Az erőmű teljesítményének növekedésével az alvízen magasabb csúcshullámok vonulnak végig. Jól kimutatható a hirtelen változó nempermanens vízmozgás. A csúcshullámok hatása is hosszabb szakaszon észlelhető, így a hatásuk kimutatható a szolnoki szelvénynél is és természetesen befolyásolják a Szolnokra készített folyamatos előrejelzéseket. Az 1982 augusztusában végrehajtott méréssorozat jelentősége abban áll. hogy nagy pontossággal meg lehet állapítani a csúcshullámok levonulási sajátosságait, hatásait, továbbá a nempermanens vízmozgások modellezéséhez, annak megoldásához, szolgáltatott igen értékes adatokat.