Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Kontur István: Belterületen keletkező felszíni víz számítása

Belterületen keletkező felszíni víz számítása 409 3. Árhullámképek számítása Ha a lefolyást képező csapadékot ismerjük, akkor az egységárhullámkép felvételével lineáris rendszert feltételezve - a lefolyási hullámkép meghatározható. Az u(I) egységárhullámkép alakját a fizikai tartalom figyelembevétele nélkül felvehetjük háromszög, vagy trapéz alakúra, esetleg tangens hiperbola, vagy más, a lefolyási hullámalakot valamelyest is megközelítő, függvény formájában. Véleményünk szerint a gyakorlati számítás szempontjából legegyszerűbb legkevesebb paraméter meghatározását igénylő - és a lefolyás fizikai folyamatát is helyesen tükröző egység-árhullámkép alak az exponenciális eloszlásokból származtatott gamma-függvény. Ez az egység-árhullámkép alak levezethető akár a hagyományos lineáris Nash kaszkádok, akár a vízrészecskék véletlen bolyongási modellje alapján (Kontur 1976/1, 1977). Kis kiterjedésű vízgyűjtők esetén, ha az összegyülekezés folyamata olyan, hogy a kérdéses befogadóba, vagy szelvénybe mintegy egy lépésben jut el a víz, akkor az u(t) egységárhullámkép alakjául az egytározós lineáris kaszkád alkalmazható. Ez a vízgyűjtő nagyság a néhány m

2-től néhány km

2-ig terjedhet, erre vonatkozóan pontos útmutatást nem lehet adni, de mindenesetre a biztonság javára történő elhanyagolást jelent, ha nagyobb vízgyűjtő esetén is egyelemű lineáris kaszkáddal modellezzük a lefolyást. A fentiek figyelembevételével az egységimpulzusra adott válasz e alakú, így a /

0-tól Г-ig tartó egyenletes intenzitású csapadék válaszfüggvénye (8. ábra): 8. ábra. A négyszög impulzusból keletkező lefolyási hullám szerkesztése egytározós rendszer esetén Рис. 8. Построение волны стока по осадкам квадратного импульса при однокаскадпои системе Fig. 8. Construction of runoff Hydrograph from rectangular pulse for a single-reservoir system Bild 8. Konstruktion der aus einem Viereckimpuls entstehenden Abflusswelle für ein Einspeichersystem ahoi /* a lefolyást képző csapadék intenzitása [mm/h] és A a terület nagysága [m

2], amelyről a lefolyást számítjuk. A (17) képletben egyetlen ismeretlen fizikai állandó van y, ez [l/idő] dimenziójú és megegyezik az átlagos levonulási idő t reciprokával: 1 I • (19)