Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Kontur István: Belterületen keletkező felszíni víz számítása

402 Kontur István alapján vettük fel, ami megfelel annak, hogy a víz összegyülekezésének csak az első elemét modellezzük. A csapadék lefolyó hányadát a vizháztartási mérlegből számítjuk, az intercepció és a beszivárgási görbe figyelembevételével. Az egy tározóból álló lineáris kaszkád alapján meghatározott egység-árhullámképet azzal a feltétellel határoztuk meg, hogy az elsőrendű vízvezető elemeknél visszaduzzasztással nem kell számolni. A lineáris szuperpozíció elv kiterjesztését természetesen mindenütt megengedhetőnek tartottuk. Az eljárás a csatornákban történő vízmozgás számítását nem tartalmazza, mivel úgy gondoljuk, erre sokkal alkalmasabbak a hidraulikai eljárások. Arra vonatkozóan, hogy a részterületekre történő felbontás milyen formában történjen, semmiféle korlátozás nincsen, dc figyelembe kell vennünk a következőket. Az egytározós lineáris kaszkád közelítés olyan elsőrendű vízvezető (tározó) elemeket tételez fel, amelyek a kifolyással (másodrendű vízvezető elemmel) közvetlen kapcsolatban vannak. Továbbá célszerű homogén területelemeket felvenni, hogy az intercepció és a beszivárgás számítása egyértelműbb legyen. A részterületek nagysága néhány m

2-től több km

2-ig terjedhet, ahol a felső határt az egy lineáris tározóval való közelítés pontossága szabja meg. Ha a lefolyás összetettebb eseteit akarjuk leírni, akkor több lineáris kaszkád fölvételével meghatározható egységárhullámkép alak alkalmazandó (Kontur 1974, 1976/2, 1977). 2. Felszíni víz modellezése 2.1. Csapadék A csapadék impulzus időtől és helytől független négyszögimpulzus, csak az eső időtartamtól és az előfordulási valószínűségtől függ: 0, ha í<0 í(í) = i(p, 7), ha 0<t<T (1) 0, ha t> T, ahol /'(í) - az esőintenzitás időbeli alakulása; T - az eső időtartama és p - az előfordulási valószínűség. A csapadék-időtartam, az előfordulási valószínűség és az intenzitás között a következő exponenciális kapcsolat írható fel: i(p, T) = a(p)T*

p\ (2) ami teljesen megegyezik a hagyományosnak számító Montanari-féle összefüggés alakjával. Az a(p) szorzótényező és az n(p) hatványkitevő csak az előfordulási valószínűség függvénye. A csapadékintenzitás (1) időbeli alakulása után egyszerű meghatároznunk a négyszögimpulzus csapadék esőkarakterisztika görbéjét: Г 0, ha í<0 h(t) = < ti(p, T)

y ha 0<t<T (3) l Ti(p, T) = a(p)T"'

i

p\ ha t> T m(p) = 1 + n(p). A valószínűségi feldolgozás alapján kapott esőkarakterisztika görbe (2), valamint a modell csapadék intenzitás és esőkarakterisztika görbe közötti kapcsolatot a 2. ábra mutatja.