Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Bartha Péter-Szöllősi-Nagy András-Harkányi Kornél: Hidrológiai adatfeldolgozó és előrejelző rendszer. A Duna

A Duna hidrológiai adatfeldolgozó és előrejelző rendszere 387 A HYDROINFORM berendezés hazai asztali számítógépen és szabvány perifériáin alapul. (A telex interface VITUKI fejlesztés.) A rendszer nem tartalmaz mozgó alkatrészeket, így kis meghibásodási gyakorisággal teljesíti az állandó üzem követelményeit. 4. Összefoglalás és következtetések Az 1979-ben elkezdődött „A vízrajzi előrejelzés fejlesztése" kutatási program egyik fő célkitűzése egy real-time számítógépes előrejelző rendszer kidolgozása volt a Dunára. A tanulmány ennek a rendszernek a fő elemeit ismerteti: - az adatgyűjtő/továbbító rendszert; - az elsődleges adatfeldolgozás rendszerét, valamint - a mindennapi operatív munkában használt matematikai modelleket. A gépi előrejelzéseket az előrejelző mint alapanyagot használja fel és az előrejelzés kiadása során érvényesítheti előrejelzési tapasztalatait is. („A vízjelző szolgálat csak akkor válhat igazán eredményessé, ha »túlnő« a segédleteken és a gépies eljárással kapott eredményeket csak támpontnak, kiindulási adatnak tekinti." Szesztay. 1956b) Ez természetesen magas követelményeket állít az előrejelző szakember elé, hiszen azon túl, hogy ismernie kell a folyókat, azok „viselkedését" különböző hidrológiai viszonyok esetén, ismernie kell a modelleket és azok várható reakcióit is. Ugyanakkor a feldolgozás/előrejelzés folyamatára ily módon kialakított „ember-gép" interaktív együttműködés során az előrejelző hidrológus megismerheti a modell esetleges bizonytalanságait és azok következményeit. Tapasztalatai alapján módosítható a folyó (folyórendszer) előrejelzési rendszerének struktúrája, amelyre a moduláris felépítés a priori lehetőséget ad. Az ismertetett előrejelzési rendszer már jelenleg is több információt képes biztosítani, mint az a hagyományos előrejelzési segédletek alkalmazásával elérhető. A számítógépes előrejelzési rendszer azonban még jelentős mértékben továbbfejleszthető. A továbbfejlesztési lehetőségek két csoportba sorolhatók: - módszertani fejlesztés, és - a számítógépes realizáció fejlesztése. A módszertani fejlesztés lehetőségei a csapadék-lefolyás modellek adta információk felhasználásában, a hozzáfolyás modellezésében és a korrekció jelenleg alkalmazott módszerének felváltásában fejlenek. A számítógépes realizáció fejlesztése az előrejelző rendszer és a HYDRA adatfeldolgozó rendszerek összekapcsolásán alapul, kiküszöbölve az alapadatok jelenleg még manuális bevitelét. így a telexvonalakon érkező adatokból azonnal készülhetnek az előrejelzések. Felhasználva a több módszer alapján optimalizált előrejelzéseket, az előrejelzési rendszer egyaránt szolgálhatja az árvízi és napi előrejelzés igényeit úgy, hogy azzal a legnagyobb pontosság érhető el, mind a napi, mind az árvízi előrejelzés igényeinek megfelelően. Ez a rendszer azonban nem valósítható meg a jelenlegi hardware feltételek mellett, így a vízgazdálkodást segítő igazán hatékony előrejelzési rendszer létrehozása még mindig elsősorban a számítástechnikai eszközök fejlesztésének függvénye. Összefoglalva: a tanulmány célja az volt, hogy bemutassa miképp segíthetik a numerikus modellek a hidrológus operatív munkáját és milyen lehetőséget adnak az előrejelzések javítására. A feladat nincs teljesen megoldva: a bemutatottak a fejlődés egy közbenső lépcsőjét jelentik, hiszen a kutatási program egyik fő célkitűzése „... a fejlesztési részeredmények azonnali hasznosítása, illetve azok gyakorlati alkalmazása..." volt.