Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Bartha Péter-Szöllősi-Nagy András-Harkányi Kornél: Hidrológiai adatfeldolgozó és előrejelző rendszer. A Duna

372 Bar I ha P., Szöllősi-Nagy A. és Harkányi К. Az általános meteorológiai és hidrológiai adatokat télen kiegészítik a Duna-vízgyűjtő hóviszonyaira (355 állomás) és a Duna és mellékfolyóinak jégviszonyaira vonatkozó adatok. Automatikus távmérőállomás viszonylag kevés van a Dunán és mellékfolyóin. A VITUKI által kifejlesztett TELEXDAT rendszerű távjelző állomás működik Rajkán, Komáromban, Szobon, Budapesten, Szentgotthárdon, Őrtiloson és Drávaszabolcsban. A magyar vízrajzi szolgálat egy speciális TELEXDAT állomást üzemeltet Bécsben, melynek feladata, hogy kapcsolódva az osztrák vízrajzi szolgálat távmérőrendszeréhez elérhetővé váljanak az osztrák szolgálat által a Dunáról begyűjtött adatok (Ibbs, Kienstock, Tulln, ill. Bécs reggeli és pillanatnyi vízállásadatai). A TELEXDAT állomások bármely telexállomásról lekérdezhetők, így a vízrajzi szolgálaton kívül is minden felhasználó (hajózás, ipar) hozzájuthat a vízrendszer állapotát jellemző hidrológiai adatokhoz. A VITUKI-ba naponta hozzávetőleg 10 000 adat érkezik (évi 3,65 millió adat), amelynek 60%-a a Duna, 40%-a a Tisza vízrendszerére vonatkozik. E nagy mennyiségű adat feldolgozása, értékelése, illetve információtartalmának kihasználása csak számítógépes feldolgozással, illetve végső kiépítéséhez egy on-line számítógépes adatfeldolgozó rendszer segítségével lehetséges. Bár a számítógépes feldolgozás gondolata már az 1970. évi tiszai nagy árvíz után felmerült, a számítógépes feldolgozás rendszerének kialakítása csak 1976-ban indult meg. A folyamatot gyorsította, hogy az előrejelzési módszerek fejlődésével a grafikus megoldások helyett a numerikus modellek kerültek előtérbe és hogy a vízgazdálkodás, árvízvédelem igénye az előrejelzések számának és pontosságának növelése tekintetében a hagyományos adatfeldolgozás megtartása esetén az OVSz nagymértékű létszámnövelését tette volna szükségessé. Az adatfeldolgozási rendszer kialakításánál az alábbi feltételeket kellett figyelembe venni: - a telexen begyűjtött adatok újabb adathordozó felhasználása nélkül feldolgozhatók legyenek; - a feldolgozás rendszerét a VITUKI R-10 számítógép 64 Kbyte központi memóriakapacitásának megfelelően kell kidolgozni; - a feldolgozás során a gépi hibajavító algoritmusok alkalmazásán túl biztosítani kell az emberi ellenőrzés lehetőségét a hidrológiai és meteorológiai adatok értékelésénél; - a feldolgozott adatokat gépi adathordozón tárolni kell; -a feldolgozási rendszert úgy kell kialakítani, hogy az előrejelzések reggel 10:00 óráig, az egyéb hidrometeorológiai információk 12:00 óráig legyenek kiadhatók a 7:30-9:30 között beérkezett adatok alapján. A fenti feltételeknek megfelelően kialakított feldolgozási rendszerben az adatáramlást az 1. ábra, a feldolgozás menetét a 2. ábra mutatja be. A telexen érkező és 5 csatornás telex lyukszalagon gyűjtött hidrometeorológiai adatokat manuális ellenőrzés után mágnesszalagra másolják (TXCOP program). A manuális ellenőrzés során a formai hibák nagy része, sőt a tartalmi hibák is felfedezhetők és a gépi feldolgozás megkezdése előtt javíthatók. A mágnesszalagon rögzített adatok feldolgozása során az első lépés ismét az ellenőrzés: az adatok gépi ellenőrzése formai és tartalmi szempontból. A formai ellenőrzés során a kidolgozott gépi algoritmusok nem csak a hiba felfedezését, hanem sok esetben annak javítását is lehetővé teszik. A formai ellenőrzést követő tartalmi ellenőrzés során a gép már csak passzív szerepet kap, feladata a hiba detektálása és jelzése. Az adatokat tartalmi szempontból ugyanis csak a hidroló-