Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)
3. füzet - Bartha Péter-Szöllősi-Nagy András-Harkányi Kornél: Hidrológiai adatfeldolgozó és előrejelző rendszer. A Duna
370 Bar I ha P., Szöllősi-Nagy A. és Harkányi К. A tanulmány ismerteti a Duna vízjárásának operatív folyamatos előrejelzésére kidolgozott számítógépes adatfeldolgozó és előrejelző rendszert, valamint annak csatlakozásait az adatgyűjtő és információtovábbító rendszerhez. Áttekinti továbbá az eddigi operatív alkalmazás tapasztalatait és a továbbfejlesztés lehetőségeit. 1. Az adatgyűjtés és adatfeldolgozás rendszere A 8 országot magába foglaló Duna-medence egyetlen hatalmas vízrajzi egység. Nyilvánvaló tehát, hogy a területet előrejelzési szempontból egyetlen hidrológiai egyégként, szoros nemzetközi együttműködés keretében kell vizsgálni. Az azonos vízrajzi egységhez való tartozás és az ország viszonylag kis területe szükségessé teszi a napi hidrológiai információk központi gyűjtését és feldolgozását (központi operatív adatgyűjtés), ami elengedhetetlen feltétele a hatékony nemzetközi adatcserének. A VITUKI keretében működő Országos Vízjelző Szolgálathoz (OVSz) érkező hidrológiai információk lényegében három fő csoportba sorolhatók: - a Duna-medence területéről a szomszédos országoktól átvett hidrológiai és meteorológiai adatok és előrejelzések; - hazai hidrológiai és meteorológiai adatok és előrejelzések, valamint - az automatikus távmérőállomások adatai. A nemzetközi adatcsere keretében érkező adatok ismét három fő csoportba tagolhatok: -a WWW (World Weather Watch), vagyis a Világ Időjárásjelző Szolgálat keretében a Duna menti országok által gyűjtött meteorológiai adatok, - a Duna Bizottság ajánlásának („Ajánlás a dunai hidrometeorológiai szolgálat koordinálásához") megfelelő hidrometeorológiai adatok, továbbá - egyéb, a Duna menti országokkal kötött két-, vagy több oldalú egyezmény (pl. határvízi megállapodások stb.) keretében érkező adatok. Hazánk folyói mind a Duna vízrendszeréhez tartoznak, mindazonáltal a továbbiakban a dunai előrejelzési rendszer ismertetésénél csupán magára a Dunára és azon mellékfolyóira szorítkozunk, amelyek a Tisza torkolata felett ömlenek be a Dunába. A Tisza adatgyűjtő és előrejelzési rendszerét egy későbbi tanulmányban ismertetjük. A Duna vízgyűjtőterületéről a meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézete (KEI) gyűjti be. A sokfajta meteorológiai adatból az OVSz a külföldi vízgyűjtőkről a 06:00 és 18:00 GMT 4 időpontokra vonatkozó szinoptikus (SYNOP) jelentéseket kapja meg a KEI IBM System 7 kommunikációs számítógépén keresztül. Árvízi időszakban lehetőség van a 12:00 és 00:00 GMT időpontokra vonatkozó SYNOP jelentések begyűjtésére is. A SYNOP jelentéseket egyébként 3 óránként küldik, de csapadékjelentés csak 00:00, 06:00, 12:00, 18:00 GMT időpontokban történik mégpedig úgy, hogy 06:00 GMT-kor az előző este 18:00-tól a reggel 06:00 GMTig, 18:00 GMT-hez a 06:00-18:00 GMT között lehullott 12 órás csapadékmennyiséget, 00:00 GMT-kor az este 18:00-00:00 GMT között, és 12:00 GMT-kor a 06:00-12:00 GMT között lehullott 6 órás csapadékmennyiséget közlik. A 06:00 és 18:00 GMT jelentésekből közvetlenül előállítható a napi csapadékmennyiség, a két közbenső jelentés (00:00 és 12:00 GMT) felhasználásával a csapadékmennyiség 6 órás intervallumokra bontható. 4 Greenwich Mean 71me (A Greenwichi-i középidőnél Magyarországon a helyi idő télen egy, nyáron két órával több).
