Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

3. füzet - Vágás István-Simándy Béla: Az árvízi előrejelzés fejlesztésének Szegeden kialakított módszerei és eredményei

360 Vágás I. és Simády В. ben, mintha az árhullám levonulásának, tehát a tetőzések előrehaladásának sebességét is a Chézy-féle feltételek szabnák meg. Mi történik azonban akkor, ha az előbb idealizált vízfolyásban olyan duzzasztómű van, amelynek duzzasztási szintje tetszőlegesen változtatható? Ha az előbb hivatkozott árhullám még el sem indult, s csak a permanens alapvízmozgás áll fenn, s a duzzasztómű öntőélét az adott vízhozamhoz tartozó vízszintnél magasabbra állítjuk, amíg ez a beállítás tart, a duzzasztómű felett azt tapasztaljuk, hogy „árad a víz". Mivel ez az „áradás" lényegesen nem tart hosszabb ideig, mint az öntőéi felhúzása, a duzzasztómű feletti teljes folyószakaszon azt fogjuk tapasztalni, hogy a duzzasztás helyéhez közel gyorsabban és nagyobb mértékben meg fog a folyó áradni, attól távolabb lassabban és kisebb mértékben. Ha a folyószakasz hosszabb, akkor még az is látható, hogy a tetőzés alul hamarább bekövetkezik, mint felül. Mindezt egészen logikusnak tartjuk, hiszen alulról-felfelé terjedő mesterséges hatást hoztunk létre. Ezek után mi a következménye annak, ha a duzzasztómű öntőélét akkor emeljük fel (fokozatosan), amikor az előbb említett árhullámot is megindítottuk felülről-lefelé? A duzzasztás felfelé terjedő hatása gyorsabb, így a duzzasztómű felett kizárólag csak áradás lesz, de legalul a duzzasztás miatt, feljebb mind a két hatás miatt, egészen felül pedig az elindult árhullám következtében. Működjék a fokozatos öntőéiemelés folyamata tovább, mint amennyi időre szükség volna ahhoz, hogy a magányos árhullám zavaró tényezők nélkül is túljusson a duzzasztómű szelvényén. Az öntőéi emelése nélkül a teljes duzzasztómű feletti szakaszon már apadnia kellene a víznek, hiszen a magányos árhullám már levonult. Az öntőéi folyamatos emelése miatt azonban apadás helyett áradás van, annak ellenére, hogy a vízhozamában legfeljebb csak kis mértékben megzavart árhullám elvonultával a vízhozam az áradó vízállások ellenére is csökken. (A vízhozam és a vízállás inkongruens változásúvá válik.) Mi lesz azonban az eredeti tetőzés előrehaladásával? A duzzasztómű feletti nagyobb távolságban ugyanis előfordulhatott, hogy a magányos árhullám még le tudott tetőzni, a tetőzés haladt is tovább, de egy ponton találkozott a duzzasztás okozta áradással. Itt megtörténhet az, hogy a magányos árhullám tetőzése lelassul, sőt az is, hogy megáll, s az is lehetséges, hogy visszafordul. Mindenre tudunk példát a Tisza vízjárástörténetéből is. A lelassulás elég ismertjelenség, a megállás is. Ebben az esetben, és nyilvánvalóan a visszaforduláskor: az eredeti árhullám nyomaiban is elenyészhet. Egy azonban igen fontos, akár lelassul, akár megáll, akár visszafordul a tetőzés előrehaladása: amíg a duzzasztómű folyamatos felhúzásával a duzzasztás mértékét elegendően fokozzuk, nincs az a felülről jövő tetőzés, amely ezen a duzzasztási falon keresztül volna képes hatolni! Végül, mi lehet a következménye annak, ha a duzzasztómű öntőélén vízszínsüllyesztést idézünk elő? Akár van árhullám a duzzasztómű felett, akár nincsen, elegendő mérvű vízszínsüllyesztéssel mindenkor elérhetjük, hogy a duzzasztómű környezetében azt tapasztalják: „apad a víz". Ha a magányos árhullám vízhozamteste már nem tartózkodik a duzzasztómű felett, akkor nincs is más lehetősége az akkor már csak duzzasztott víznek, mint, hogy apadjon. Ha még az árhullám a duzzasztómű felett tartózkodik, úgy előfordulhat, hogy az apadás csak egy meghatározott folyószakaszon érvényesül, s helyét a későbbi áradás el tudja foglalni. Ilyen körülmények miatt tapasztalható egy árhullám kettéválása. Mindezek után most már csak egy dolgot kell megfontolnunk. Azt, hogy teljesen mindegy, hogy a fent leírt hatásokat mesterséges duzzasztóművel idézzük elő, vagy, hogy ezt a természeti körülmények a befogadó vagy a mellékfolyók vízszállításának megfelelően maguktól hozzák létre. A Duna duzzasztásai, vagy süllyesztései egyenértékűek azzal, mintha a Tisza betorkollásánál duzzasztóművet építettek volna, s a Duna mindenkori