Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXV. évfolyam 1983. 2. füzei NEIS—GEPPERT— HAHN—GLEISBERG: A KICSAPATÓSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK GAZDASÁGOSSÁGA VÁROSI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEKEN Neis, U.—Geppert, В.—Hahn, H.— Gleisberg, D.: Wirtschaftlichkeit des Fällmitteleinsatzes in kommunalen Klä­ranlagen. GWF —Wasser (Abwasser 122/1981) H. 6. A cikk a városi szennyvíztisztító telepek hatékonyságnövelésének újszerű módszerét ismerteti. A kicsapatásos tisztítást mint városi szennyvíz szilárd anyagtartalmát (BOI 5 és KOI szennye­zettség) csökkentő, kiegészítő tisztítási módszert vizsgálják. A módszer gazdaságosságának vizsgá­lata számára egy dinamikus költségszámítási eljárást is kidolgoztak, amely a fellépő költségingado­zásokat figyelembe veszi. A költségelemzések szerint, a kicsapatásos tisztítás alkalmazása általános­ságban versenyképes lehet a normál terhelésű, hagyományos mechanikai-biológiai technológiával, különösen az olcsó Fe—II sókicsapató-szerek és szimultán kicsapatás alkalmazásával a nagyobb teljesítményű (Q> 20000 lakos-egyenérték) tisztítótelepek esetében. A kisebb teljesítményű telepek esetében is versenyképes lehet a kicsapatásos tisztítás — még drágább kicsapatószerek alkalmazása esetén is — az elő- és szimultán kicsapatás alkalmazásával, ha az eredményeket egy hagyományos, kis terhelésű telep tisztítási eredményeivel hasonlítjuk össze. A költségmegtakarítások főleg a jobb minőségű tisztított szennyvíz miatti szennyvízbírság­csökkenésből adódnak. Mintegy 5—11%-os további költségmegtakarítás érhető el azáltal, hogy a kicsapatószert csak a csúcsterhelési napszakokban adagolják, nem pedig egész nap. A vizsgálatokban a technológiát csak az iszap elősűrítésig tárgyalták, nem vették figyelembe a csapadékvízzel és az iszapkezeléssel kapcsolatos technológiai folyamatokat, valamint az utókicsa­patást. A vizsgálatok a következő megfontolásokon alapultak: az előkicsapatás tehermentesíti az ezt követő biológiai tisztítási fokozatokat; — kisebb méretű biológiai fokozat szükségessége (csökkenő beruházási költség új telep létesí­tésekor); — meglévő telepnél, változatlan biológiai fokozat mellett nagyobb teljesítmény, jobb tisztítási hatásfok (túlterhelt telepnél ez egyértelmű a szennyvízbírság csökkenésével); a szimultán kicsapatás (olcsó Fe—II-sók alkalmazásával) javítja a tisztítási hatásfokot (ami ismét a jobb elfolyó szennyvízminőségben és ezzel csökkenő bírságban jut kifejezésre); — a hagyományos, de túlterhelt tisztítótelep megfelelő időpontban történő, kicsapatásos kiegészítő tisztítással való ellátása a telep hatékonyságának növelését teszi lehetővé); — a csúcsterhelési időszakokban történő kicsapatószer adagolás a tisztítás hatékonyságát növeli, egyben csökkenti az üzemeltetési költségeket. A vizsgálathoz hagyományos (eleven iszapos) tisztítási technológiákat választottak ki B TS = 0,3 kg BOI 5/kg • fő/nap, illetve Bts = 0,15 kg BOI 5/kg • fő/nap iszapterheléssel. A kiválasztott hagyományos technológiákat egészítették ki elő-, illetve szimultán kicsapatásos kiegészítő tisztítás­sal, megnövelt terhelések mellett, és az ehhez szükséges költségigényeket, ráfordításokat vizsgálták. A vizsgálatba bevont tisztítási technológiákat teljesítmény szerint három nagyságrendre (5000, 20 000, 100 000 lakos-egyenérték) osztották. Teljesítmény adatok: az előkicsapatással kiegészített telepnél — az előülepítésnek mintegy 25%-os BOI s csökkentésével szemben — mintegy 75%-os BOI 5, illetve mintegy 50% KOI csökke­nést lehetett megállapítani. Az elökicsapatásos tisztítás alkalmazása következtében mintegy 30% iszaptérfogat növekedés adódik. A szimultán kicsapatás alkalmazása során az iszaptérfogat nem növekszik. Az alkalmazott kicsapatószer mennyiség mintegy 200 g/m 3 nagyságú.

Next

/
Thumbnails
Contents