Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A héviztermelés helyzete Csongrád megyében 279 nem kell lefúrni a felső-pannon feküjéig, hanem elég az 1700—1800 m-es mélységközt megnyitni. Itt a vizek sótartalma nem okoz sólerakódást a kutakban. A felső-pannon rétegekre települnek a felső-plioeén homokos kifcjlődésü rétegek. Eltérően az Alföld többi részétől itt a felső-pliocén folyóvízi kifejlődésü, így e rétegek is jelentősek a hévíztermelés szempontjából. Vastagságuk 400—500 m között változik. (Algyő 400 m. Sándorfalva 460 m. Mindszent 400 m. Szentes 350- 500 m.) A hévízkutak földtani adatainak feldolgozása alapján a pliocén-pleisztocén határ 600—800 m-ben feltételezhető (Szeged 600 m, Algyő 750 m, Szentes 750 m, Csongrád 700 m, Mindszent 820 m). A pleisztocén rétegek főleg folyóvízi kifejlődésűek: durvahomok, finomhomok. Ezenkívül mocsári és eolikus kifejlődésü anyagok is találhatók (agyag, lösz). A pleisztocén rétegekből elsősorban ivóvizet nyernek. Az alsó 100—200 m-es szakasz már figyelembe vehető hévíztermelés szempontjából is. A geotermikus gradiens értéke a területen 0,045 K m"

1 (VITUKI 1977). Vízkémiai szempontból a területen nátrium-hidrogénkarbonátos hévizek találhatók. Összes sótartalmuk 1000—4000 g-m"

3 között változik, a mélység függvényében növekszik. Keménységük alapján az igen lágy, lágy kategóriába tartoznak. Agresszívek és vízkőlerakódásra a kútban — nem hajlamosak (

Liebe—Nagy 1980). 2. A hévíztermelés helyzete Csongrád megyében az ATV VÍZIG szakemberei 1981-ben 109 db hévízkút felmérését végezték el. A felmérés a 35 °C feletti kifolyóvíz hőmérsékletű kutakra terjedt ki. Az OVH megbízása alapján a felmérés értékelése a VITUKI feladata volt, így lehetőségünk nyílt a felmérési adatok részletes elemzésére (Nagy 1982). A hasznosítás lehetőségét elsősorban a kitermelt víz hőmérséklete és mennyisége határozza meg. Az /. táblázatban mutatjuk be a megyében lévő kutak számát hőmérséklet-intervallumonént. A táblázatból látható, hogy a legtöbb kút a 81 °C-nál melegebb tartományban van (43%), az 53%-os hozamarány viszont azt jelzi, hogy ezeknek a kutaknak az átlagosnál magasabb a hozama a nagyobb kútfejnyomás miatt. A 35—50 °C-os intervallumban lévő, viszonylag nagyobb kútszámot magyarázza a néhány, mélyebben lévő vízadóra megnyitott vízmükút. E kutakat nem hőtermelőként, hanem ivóvízbeszerzésre hasznosítják. A táblázatból látható, hogy az építéskori hozamok jelentősen lecsökkentek. Az összes kiemelt vízhozam 68%-a az építéskorinak. Ez magyarázható a fojtott üzemben /. táblázat Csongrád megyei hévízkutak megoszlása hőmérséklet szerint Hőm. Felméréskori Épitéskori intervallum db 0/ hozam % hozam % [°C] [m

3/perc] [m

3/perc] 35-50 19 17 12,176 12 20,460 14 51-60 8 7 4,630 5 9,209 6 61-70 11 10 8,810 9 13,031 9 71-80 25 23 21,030 21 32,618 22 8146 43 55,190 53 73,400 49 Összesen 109 100 101,836 100 148,718 100