Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

264 Némedi L. és Pietraskó G. II. táblázat Egyes kórokozók infektív dózisának és a felszíni vizekben található sűrűségének összehasonlítása Kórokozók megnevezése Infektív dózisok intervallumai irodalmi adatok alapján Kórokozók sűrűsége felszíni vizekben Salmonella typhi D: 10

2-10

4, T: 10

2-10

8 V: 10° K: 10

1 D: 5000/cm

3 N: 10/cm

3 Egyéb szalmonellák D-T-R: 10

3-10

9 D: 50-5000/cm

3 N: 0,1-30/cm

3 Shigella flexneri Shigella shiga Shigella sonnei D; 10

4-10

8, Ra: 10

2 D:10

6-10

7 V: 10° N: 100 cm

3-ben poz. Enteropatogén E. coli D:10

6-10

8 R: 10

4 N: 1200/100 cm

3 Klebsiella T: 10

1 N: 8000/100 cm

3 Vibrio cholerae O:10

2-10

6 O: 500 cm

3-ben poz. Pseudomonas aeruginosa T: 10

6 N: 22 000/100 cm

3 Leptospira D:10

5-10

6 Du: 500 cm

3-ben poz. Bacillus cereus D:10

8-10

g N: 1 cm

3-ben poz. Clostridiumok T: 10M0

6 N: 100/40 cm

3 Atipusos mycobacteriumok N: 2000/100 cm

3 Francisella tularensis Dub: 2,5 • 10

1 Staphylococcus aureus T: 10

4-10

8 N: 490/100 cm

3 Malária sporozoit D: 10M0

4 Polio-virus Encephalitis virus Entero vírusok D: 8,6 • 10

2 D:10

2-10

3 P: 10>-10

2 M: 500/cm

3 (szennyvíz) Megjegyzés: A kórokozók sűrűség adatai egyedi, pesszimális értékek. Szerzők: D = Döll (1970); T = Topley - Wilson (1966); V = Vámos; 0 = 01adehin (1982); Dub = Dubos - Hirsch (1965); R = Rédey; Ra = Rauss; N = Némedi, P = Primavesi (1966); M = Mayr (1980); K = Kisskalt (1975). 3.1. Ivóvíz-kivétel Budapest kommunális vízellátása a Dunára épül. Évről évre megállapítjuk, hogy a Duna bakteriológiai szennyezettsége és a fővárosi ivóvíz szennyezettsége korrelációt mutat (Némedi — Hegedűs — Pietraskó — Ladányi 1980). Ezt a veszélyes kapcsolatot csak a vízkezelés radikális korszerűsítésével lehetne lazítani vagy megszüntetni (gyakori kúttisztítás és kútvíz kezelés, a Felszíni Víztisztító Műnél pedig az aktívszenes és ózonos kezelés).