Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

262 Némedi L. és Pietraskó G. I. táblázat A budapesti Duna-szakasz mikrobiológiai jellemzői (1978-81) Mikrobiológiai Számtani átlag Maximális érték paraméterek [db/l • 10

_

6m

3] [db/l • 10"

6 m

3] Coliform 250,0 2 750,0 Fekál coliform 106,0 1 850,0 Fekál streptococcus 15,0 260,0 Clostridium 1,5 7,5 Salmonella (pozitív minták 0,15 1,4 alapján) Enteropatogén E. coli 12,0 Klebsiella 75,0 Pseudomonas aeruginosa 1,4 35,0 Razumov össz. baktérium 1 630 000,0 3 915 000,0 Pszichrofil baktérium 5 243,0 46 000,0 Mezofil baktérium 1 760,0 16 000,0 Anaerob baktérium 1 125,0 6 000,0 Termofil baktérium 535,0 4 000,0 Kazein-bontó 2 750,0 12 000,0 Szerves P-begyületeket bontó 38,0 160,0 Keményítő bontó 2,1 7,0 Olajbontó 8,6 87,0 Nitrifikáló baktérium 2,56 35,0 Kova-alga 1 200,0 35 000,0 Zöld-alga 25,0 21 800,0 Kék-alga 2 500,0 Amoeba 0,05 300,0 Flagellata 80,0 Ciliata 12,0 Enterális fágok 0,5 2,0 lógiailag szennyezett felszíni vizeket a szalmonellák körforgásában tartja jelentősnek. Daubner (1981) a Gabcsikovo—Nagymaros-vízlépcső várható hatásai között a bakteriológiai szennyezettség fokozódását az elsők között említi. Benedek—Literáthy—Puskás (1972) pedig megállapítja, hogy a magyarországi Duna-szakasz a kémiai mutatók szerint is romló tendenciát mutat. A bakteriológiai szennyeződés fokozódását Budapest térségében saját vizsgálataink is igazolják. A közvetett és közvetlen közegészségügyi veszély mértékének becslésére alkalmasnak találtuk az egyes kórokozók infektív dózisainak és a felszíni vizekben található sűrűségüknek összevetését (II. táblázat). К közvetlen ember-felszíni víz kontaktusok közül a fürdés közbeni nyelés a legveszélyesebb. Irodalmi adatok szerint átlagosan 50 cm

3 vizet nyelhet egy-egy fürdőző. De kézzel vagy egyéb módon néhány cm

3 folyóvíz nagy valószínűséggel kerülhet „per os" a folyók közelében tartózkodó emberekbe. А II. táblázat adatai alapján kijelenthető