Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Dóka Klára: A vízügyi szakigazgatás fejlődése. III. rész

230 Dóka Klára lósult a Vízügyi'Műszaki Tájékoztató Irodában. A kettő összeolvadásával, a 23/1968. (V. É. 25.) OVH utasítás alapján kezdte meg működését a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, amely a 21/1976. (V. É. 15.)OVH utasítással és feladatai kibővítésével Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézetté alakult. 1977-ben — keretei között — az ágazat régi és újabb iratanyagának őrzésére és feldolgozására megszervezték az Országos Vízügyi Levéltárat (OVL). A 13/1966. (V. É. ll.)OVF utasítás központi vízminőség-felügyeletet létesített, amelynek feladata a vízminőség-védelmi intézkedések irányítása és a megelőző, propaganda tevékenység volt. 1967. július 1-én e teendőket a Központi Vízkészletgazdálkodási Felügyelőség, 1968-tól a Vízkészlet-gazdálkodási Központ, majd a 18/ 1976. (V. É. 15.)OVH utasítás szerint a Vízgazdálkodási Intézet vette át. Ez eredeti feladatai mellett koordinálja az egyes vízügyi szerveknél folyó hidrológiai, hidrogeológiai, vízhasználati tevékenységet, készíti a vízgazdálkodás komplex távlati terveit, foglalkozik a vízgazdálkodás közgazdasági kérdéseivel. A vízgazdálkodási társulatok az 1950-es évek végén jöttek létre: 1958—1959-ben 172 társulat alakult. Érdekeltségi területük nem jelentős, munkájuk a felszabadulás előtti vízhasználati társulatoknak felel meg. Tevékenységüket a társulati elnök irányítja, azonban mindig alkalmaznak műszaki személyzetet. A társulatok külön csoportját alkotják a vízmütársulatok. Ezek egy-egy település (község vagy kisebb város) vízellátásának megoldására jönnek létre, és addig működnek, míg a vízmű megépül. Számuk jelenleg 480 körül van. Növekedésükkel szemben a vízgazdálkodási társulatoknál csökkenés figyelhető meg, ezek területeit — lehetőség szerint — összevonják. A társulatok érdekeinek védelmére, közös ügyeik intézésére 1967. március 30-án megalakult a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya. A vízügyi vállalatok az 1953 előtt kialakult munkamegosztás szerint fejlődtek tovább. A 11/17—2/1953. OVF számú alapítólevél szerint 1954. január 1-én megkezdte működését a Vízügyi Tervező Iroda, amely a korábbi irodákat olvasztotta magába (OVL XIX. 5. c. 11/17—2/1953). A 27/1960. (V. É. 15.)OVF utasítás szerint neve vállalat lett (VÍZITERV), és az OVH közvetlen irányítása alatt áll. A 34/1970. (V. É. 29.)OVH utasítás alapján megalakult a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, amely a 24/1976. (V. É. 15.)OVH számú utasítással, kibővített tevékenységi körrel a Vízépítőipari Tröszt közvetlen irányítása alá került. A Vízügyi Beruházó Nemzeti Vállalat utódja a 11/10/1954. OVF utasítás szerint a Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Kirendeltsége lett (OVL XIX. 5. c. 11/10/1954), amely 1960-tól (31/1960. [V. É. 16.]OVF) igazgatóság néven folytatja működését. 1963ban a 16/1963. (V. É. 9.)OVF utasítás alapján megalakult a Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítmények Beruházási Irodája (1964-től vállalat), 1970-ben pedig a két korábbi beruházó vállalat összeolvadásából — a 3/1970. (V. É. 5.)OVH alapján — az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat. Ennek legutóbb a 23/1976. (V. É. 15.)OVH utasítás határozta meg feladatait. A Mezőgazdasági Vízi Építő Vállalat a 180/1957. OVF alapján Vízügyi Építő Vállalat néven folytatja működését (OVL XIX. 5. c. 180/1957). Tevékenységi körét később az 5/1974. (V. É. 5.)OVH utasítás bővítette ki a vízépítési munkák valamennyi területére. 1966-ban a 18/1966. (V. É. 13.)OVF utasítás szerint létrejött a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, és a 35/1966. (V. É. 22.)OVF rendelkezés alapján a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat a területi építési feladatok irányítására. 1970-ben megszervezték a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő (22/1970. [V. É. 16.]OVH ut.),