Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Schirokné Kriston Ilona: A nagycsapadékok gyakorisági analízise és a valószínű legnagyobb csapadék becslése

1 70 Schirokné Kriston Ilona 2. ábra. A K

ma

x kapcsolata az évi csapadékmaximumok x„ átlagával és a csapadéktartammal (Hershfield után) рис. 2. Связь показателя K

ma

ï со средним значением годовых максимумов атм.-х осадков и продолжиностью выпадения осадков (по Герщфильду) Fig. 2. Correlation between К

ша

1 and the mean x„ of the annual precipitation maxima and the duration of precipitation (after Hershfield) Bild 2. Beziehung zwischen K

ma

x und dem Durchschnittswert x„ der Jahresmaxima der Niederschläge und der Niederschlagsdauer (nach Hershfield) (legfeljebb 40-es) értéket ad meg. Közli a gyakorisági tényező értékének változását a rendkívül ritkán előforduló extrémek esetére, és bemutatja az átlagos évi csapadékmaximumok megfelelő K

m.

i

x értékek területi eloszlását az Egyesült Államok keleti felére. A PMP-becslés (7) egyenletében szereplő x„ és a

n az észlelési adatsor hosszától és minőségétől függ: — Ha egy aránylag rövid, például 30 évi adatsorban egy nagyon ritka, mondjuk 500 éves tényleges visszatérési periódusú esemény is előfordul, akkor ennek figyelembevétele túlzott lesz. — Az 50 éves észlelési sorok már elég jól tükrözik a maximumok gyakoriságát. Ha rövidebb adatsorokat használunk, kisebb az esélye, hogy nagy értékek is szerepelnek benne. Ezek figyelembevétele — fizikai meggondolásokon alapuló — korrekciós faktorokkal vagy diagramokkal valósítható meg (WMO 1973). Az ily módon becsült valószínű legnagyobb csapadékok is pontszerű értékek, amelyek 25 km

2-ig tekinthetők érvényesnek. Ennél nagyobb területre csak redukciós görbe közbeiktatásával alkalmazhatók ( WMO 1973). A módszer lehetőséget nyújt általánosított PMP-térképek készítésére is. Ez idáig azonban ezzel a statisztikai-fizikai eljárással készült általánosított PMP-térképeket még nem publikáltak. 2. Hazai kutatási eredmények Az ismertetett statisztikai módszert alkalmazva, meghatároztuk nyolc magyar klímaállomásra a különböző visszatérési periódusú és a fizikailag lehetséges 1—10 napos legnagyobb csapadékmennyiségek értékeit. 2.1. Hosszú észlelési sorral rendelkező állomások nagycsapadék-értékeinek gyakorisági analízise Hazai vizsgálatainkhoz olyan meteorológiai állomásokat választottunk, amelyek aránylag hosszú (60 ill. 100 éves) észlelési sorral rendelkeznek (II. táblázat). A nyolc hazai állomás naponkénti csapadékészleléseit használtuk fel. A napi észlelési adatokat összegezve határoztuk meg a többnapos (1-től 10 napig terjedő) időtartamok csapadékmennyiségét. Feldolgozásunk a teljes évre kiterjedt. Bár a kutatók egy része csupán a nyári félévet tekinti hasonló típusú vizsgálatok során, ezt mi nem követtük. Választásunkat igazolja az a tény, hogy a nyolc állomás 60 éves észlelésnél a téli félévre esett az évi maximumok több mint negyede (26%), valamennyi