Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

2. füzet - Schirokné Kriston Ilona: A nagycsapadékok gyakorisági analízise és a valószínű legnagyobb csapadék becslése

1 70 Schirokné Kriston Ilona A kétparaméteres logaritmikus normál eloszlás az adatok logaritmusainak normál eloszlását tételezi fel (Hershfield 1962). A Gumbel-féle eloszlás exponenciális típusú (Gumbel 1942,1954). Egy adott értéknél kisebb esemény F előfordulási valószínűsége az évi maximumsorozatban a következőképpen írható fel: ahol F(y) = ex р(-е-У), (3) ahol у — a standardizált változó, jc — az eredeti változó, и — a modus, ß pedig a szórással analóg paraméter. Az и modus csak az eredeti változó átlagának és standard deviációjának függvénye, azaz az eloszlás állandó ferdesége! tételez fel. A gyakorlati alkalmazáshoz a legtöbb statisztikai módszer leegyszerűsíthető egy-egy speciális valószínűségi papír használatára. Amennyiben az észlelési adatoknak megfelelő pontok a valószínűségi papíron jó közelítéssel megadnak egy bizonyos konfigurációt (pl. egy egyenest), úgy az észlelési adatokra alkalmazható a valószínűségi papír szerkesztésének alapjául szolgáló elmélet. 1.4. A nagycsapadékok gyakorisági vizsgálatának külföldi eredményei A meteorológiai szakirodalomban az első tanulmány, amely a pontcsapadékok intenzitás-tartam gyakoriságát határozza meg, 1955-ben jelent meg (í/. 5. Weather Bureau 1955). Ez a Hershfield vezetésével készült munka 203 amerikai állomás csapadékintenzitását adja meg a tartam és a visszatérési periódus függvényeként. Az Egyesült Államokban a számítástechnika fejlődése már az ötvenes évek közepén lehetővé tette, hogy az empirikus viszonyokból nyerhető eredményeket a felhasználók számára könnyen kezelhető formában oldják meg. Az első csapadékgyakorisági térképet tartalmazó munka 1956-ban jelent meg ({/. S. Weather Bureau 1956). Öt év múlva tették közzé az Egyesült Államok egész területére elkészült csapadékgyakorisági atlaszt (t/. S. Weather Bureau 1961). Ez 49 átlagtérképet tartalmaz, 0,5-től 24 óráig terjedő tartamokra és 1-től 100 évesig terjedő visszatérési periódusokra. A térképről leolvasható, hogy egy adott helyen, egy adott visszatérési perióduson belül milyen maximális csapadékintenzitás várható. A térképről leolvasható értékek pontcsapadékra vonatkoznak. A pontcsapadék értékének területi csapadékra való átszámításához diagramot mellékeltek. Hasonlóképpen, útmutatás és segéddiagramok állnak rendelkezésre, a közbülső tartamokra vagy visszatérési periódusokra vonatkozó mennyiségek meghatározásához. 1.5. A valószínű legnagyobb csapadék fogalma A valószínű legnagyobb csapadék (PMP: Probable Maximum Precipitation) egy adott időtartam alatt, adott területre lehullható csapadékmennyiség fizikailag lehetséges maximuma ( WMO 1973). A szakirodalomban, 1950 előtt. Maximum Possible Precipitation (MPP) kifejezés szerepelt, amelyet magyarra „legnagyobb lehetséges csapadék"-ként fordítottak. Számszerű meghatározására, a különböző időszakokban végzett számítások nem adtak azonos végeredményt. Az ismertetett gyakorisági analízissel a felhasznált észlelési tartományon belül vizsgálható egy eloszlásfüggvény illeszkedése. Ez a tény azonban önmagában nem jogosít fel a nagymértékű extrapolálásra. Az egyes eloszlásfüggvények predikciós értékét a hosszú