Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

144 Domokos Miklós képző tanfolyamokat szervezni. (Hollandiában is a hidrológiai tanfolyam mellett ma már a hidraulika, az egészségügyi mérnöki és a környezetvédelmi továbbképző tanfolyamok működnek.) 2. Az 1982. évi általános és alkalmazott hidrológiai tanfolyam 2.1. A tanári kar A tanfolyam igazgatója és egyben legjelentősebb tantárgyának, az alkalmazott hidrológiának az előadója: Rafael Heras professzor, akit szervezési, vezetési teendőinek ellátásában ütőképes — mérnökökből és technikai személyzetből álló — titkárság, tanári teendőiben — elsősorban a gyakorlatok lebonyolítása terén — több mérnök támogat. A tanfolyam egyik igazgatóhelyettese és egyben a Vízhozammérés és Hidrometeorológiai műszerek c. tantárgyak előadója: Jesus Cirugeda, a spanyol Vízrajzi Szolgálat vezetője. A tanfolyam további előadói nagyobbrészt a Vízrajzi Kutatóközpont mérnökei és egyéb szakemberei, kisebbrészt más intézményekből meghívott egyetemi tanárok és mérnökök. (A felszínalatti vizek hidrológiáját pl. a barcelonai Nemzetközi Hidrogeológiai Tanfolyam két előadója tanította.) A madridi tanfolyamnak, számos más nemzetközi hidrológiai tanfolyammal szemben, egyik kétségtelen előnye, hogy az előadók anyanyelvükön beszélnek — kiválasztásukban tehát kizárólag szakmai szempontok érvényesíthetők — s ez a nyelv egyben a hallgatók többségének is anyanyelve. 2.2. A hallgatóság A tanfolyamra — az előzetesen meghirdetett 40 fős kerettel szemben - 63 hallgatót vettek fel, akik közül a névsor február közepén történt véglegesítéséig 47 (14 nő és 33 férfi) jelent meg és kapcsolódott be a tanfolyam munkájába. A hallgatók átlagéletkora 30 év körüli volt. A hallgatóság földrajzi hovatartozás szerinti megoszlását az előző 16 tanfolyam során és 1982-ben a II. táblázat foglalja össze. A hallgatók közül 3 az egyidejűleg lebonyolított Nemzetközi Öntözőmérnöki Tanfolyamot is látogatta (amit az órarend lehetővé tett). Az 1982. évi tanfolyam viszonylag népes spanyol hallgatóságának zöme fiatal diplomásokból (főleg biológusokból) állt. A külföldi hallgatók — 3 meteorológus és egy agronómus kivételével — valamennyien mérnökök voltak. A külföldi hallgatók nagyobbik hányada a spanyol államtól, kisebbik hányada saját országától kapott ösztöndíjat. A hallgatóság túlnyomó részét, a tanfolyam teljes tartama alatt, a célratörés és a szorgalom jellemezte mind az előadások látogatása, mind a — nagy megterhelést jelentő — otthoni feladatok elvégzése, mind pedig a különböző számonkérésekre való felkészülés terén. A hallgatókból, az évközi munkában kidolgozandó hidrológiai tanulmány kidolgozására, önkéntes társulással, 2—5 fős tanulócsoportokat alakítottak. Ezek a csoportok a hallgatóság ismereteinek homogenizálásához is eredményesen járultak hozzá. A tanári (törzs)kar és a hallgatóság viszonyát a mediterrán jellegű, részben patriarchális közvetlenség jellemezte, amit nyilvánvalóan a közös anyanyelv is elősegített. A tanfolyam igazgatója és a Hidrológiai Intézetben dolgozó tanárai az előadások szüneteiben gyakran megjelentek, hogy elbeszélgessenek a hallgatókkal. A 6 napos tanulmányi kirándulás ezt a viszonyt még oldottabbá tette.