Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

136 Hoffmann I.

—Tóth L. 4.4. Talajvíz beszivárgás helyének behatárolása Az 1981. évben Vác térség kútjait ért vízszennyezéssel kapcsolatos vizsgálatok {Gelencsér 1981/b) során meg kellett határoznunk a Duna 1676 fkm (Égető-sziget) térségében a szennyezett talajvíz beszivárgásának pontos helyét. A helyszínt és a vizsgálati pontokat a 7. ábra tünteti fel. Az ábrán látható 19 mintavételi helyen több rétegben összesen 45 pont vizsgálatát végeztük el, ami a mélységekkel együtt 270 adatot jelentett. A vízminőség-vizsgáló készüléket ezúttal is motorcsónakról üzemeltettük. A vizsgálat három és fél órát vett igénybe. Az adatokból azonnal kitűnt, hogy az Égető-sziget Dunaág elzáró gát part felé eső pontjain a 4 és 5 ponton 1,6 ill. 1,4 méter mélységben mért adatok szerint a vízminőség mindegyik komponense a térség többi pontjain mért adatoktól jelentősen eltér, ami egyértelműen más összetételű víz jelenlétét bizonyítja (alacsony oxigéntartalom, alacsony redox potenciál, a többi ponthoz viszonyítva kiugróan magas kb. kétszeres vezetőképesség). A zárógát túloldalán mért értékek a 17, 18, és 19 pontokon a Dunáéval azonos értékeket mutattak. 5. Tározók vizsgálatai Az 1978—81 időszakban a Lázbérci, Komravölgyi, Rakacai és Kiskörei tározókon végzett vizsgálatok során a hordozható vízminőség-vizsgáló készülékkel az alábbi feladatokat lehetett sokszor meglepően rövid idő alatt megoldani és ennél néha nagyobb területre vonatkozóan is az „egyidejűséget" biztosítani, vagy a méréseket rövid időn belül többször megismételni: — anaerob zónák behatárolása; — vízminőség szerint különböző térségek behatárolása; — mélység szerint különböző vízminőségű rétegek behatárolása. Az eredményeket az alábbi példákkal szemléltetjük: 5.1. Komravölgyi tározó vizsgálata A Komravölgyi tározó esetében a feladat a gát előtti függély oxigén viszonyainak feltárása volt (Felföldy 1979). Az 1979. VIII. 27-én végrehajtott mérés eredményeit az V. táblázatban tüntettük fel. A táblázat adataiból látható, hogy az 5 m alatti rétegekben teljes anaerobia alakult ki. 5.2. Kiskörei tározó vizsgálata A Kiskörei tározón végzett vizsgálatok (Princz 1981) közül az Abádszalóki-térség felmérését kívánjuk kiemelni. A feladat itt azoknak a helyeknek behatárolása volt ahol a nem kielégítő vízmozgás, illetve a tározó vízminőségétől eltérő jellegre utal. A tizenhat helyszíni mérési pontot a 8. ábrán tüntettük fel. Az eredményeket a VI. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a vizsgált helyek közül a 7, 8 és 15 pontokon rétegződést, az alsó rétegekben oxigénhiányt lehetett kimutatni. A 7 és 8 pont egy viszonylag szűk csatorna, a 15 pont pedig a tározó elárasztása előtti időből származó növényzettel borított. A 16 pont rétegenkénti vizsgálata, melynek során 276 adatot nyertünk, összesen 3 órát veti igénybe. A készüléket motorcsónakról üzemeltettük.