Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Konsztantinov párolgás számítási módszere és hazai alkalmazása 1 1 1 nak adódik a párolgás értéke. Budapest állomásra összehasonlítottuk a Konsztantinoveljárással és a Meyer-képlettel számított kádpárolgási eredményeket (I. táblázat). Ez utóbbi érték az 1,2 m

2 felületű, „A" típusú kádra vonatkozik. Eves vonatkozásban a kétféle eljárás igen jól egyező eredményt ad. A párolgás éven belüli menetét tekintve a téli hónapokban Konsztantinov eljárása, a nyári hónapokban a Meyer-képlet adja a magasabb párolgási értékeket. Az előbbinek az oka abban van, hogy hazánkban a hótakarós időszak sokévi átlagban egy-másfél hónap, s ez lényegesen alacsonyabb mint a Szovjetunió jelentős részét jellemző csaknem féléves időszak. A hosszan tartó hótakarónak a befolyása a léghőmérsékletre és a légnedvességre sokévi átlagban a Szovjetunióban nagyobb. Budapest állomásra megvizsgáltuk azt is, hogy a Konsztantinov szerkesztette grafikus összefüggés módszere milyen párolgási értéket ad, ha a hőmérséklet és páranyomás javítás nélküli, eredeti adataival számolunk. Az így kapott éves párolgási érték 1196 mm, mindössze 4%-kal tér el a javított éghajlati értékek alapján számolttól (II. táblázat). A párolgás havi értékeiben viszont jelentős, 30—35 mm-es különbségek vannak. A hőmérséklet és a páranyomás javításával számolt havi párolgásértékek január és június között magasabbak, ezt követő időszakban alacsonyabbak a javítás nélkül számoltakénál. I. táblázat A Konsztantinov és Meyer eljárásokkal számított párolgási értékek |mm| I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Konsztantinov 46 62 105 126 146 153 149 124 82 68 51 40 1154 Meyer 11 21 51 97 148 196 219 196 121 63 28 17 1168 II. táblázat A 20 m

2 felületű medence párolgása sokévi (1901—50) átlagok alapján [mm| I. II. III. IV. V. VI. VII. VIIL IX. X. XI. XII. Év Javítással 46 62 105 126 146 153 149 124 84 68 51 40 1154 Javítás nélkül 46 51 87 102 127 138 161 155 117 93 66 53 1196 2.2. A térszíni párolgás A javitott hőmérsékleti és páranyomásadatokból a térszín párolgására szerkesztett grafikon (3. ábra) segítségével kiszámítottuk a térszíni párolgás havi értékeit, majd azok összegezésével az éves térszíni párolgás sokévi átlagát. Az 57 állomásra elvégzett számításokból megszerkesztett térképet a 7. ábra mutatja be. A térkép szerint a térszíni párolgás a 20 m

2-es medencére számított és közelítően potenciálisnak tekinthető párolgásnak mintegy 55—57%-át teszi ki. A viszonyszám alacsonyabb értékei a szárazabb alföldi területekre, a magasabb értékei a csapadékosabb hegyvidéki területekre jellemző. Ugyanakkor a térkép szerinti térszíni párolgás eloszlása a hazai gyakorlatban elfogadott módszerrel (a csapadék és lefolyás különbségeként) szerkesztett térszíni párolgási térképnek ellentmond: az ország valamennyi térségére magasabb értéket mutat az utóbbinál, az alföldi területeinken pedig még a csapadékoknál is. A Konsztantinov