Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények. LXV. évfolyam 1983. 1. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN KONSZTANTINOV PÁROLGÁS SZÁMÍTÁSI MÓDSZERE ÉS HAZAI ALKALMAZÁSA VANCSÓ IMRE

1 Az utóbbi években növekszik az érdeklődés a műszaki gyakorlat részéről a párolgási veszteségek (tavak, tározók, talaj) az eddigieknél pontosabb meghatározására. A párolgás számítására alapvetően két út lehetséges. Az egyik a párolgásmérő kádak és liziméterek mérési adatainak javító tényezővel való beszorzása utáni alkalmazása. A másik út képletek alkalmazása, amelyek lehetnek éghajlati adatokra támaszkodó empirikus képletek, hőháztartási mérlegből levezethető vagy a turbulens diffúzióra épített számítási eljárások. Jelen tanulmány célja Konsztantinov (1963) turbulens diffúz módszerének és a módszer hazai viszonyokra történő alkalmazásának a bemutatása. A módszer hazai alkalmazhatóságának a vizsgálata a VITUKI-nak az Országos Meteorológiai Szolgálattal közös programja keretében folyik. I. Konsztantinov párolgás számító eljárása Konsztantinov párolgás számítási eljárása a turbulens diffúz módszerek E = -gkct/S, (1) egyenletén alapul. A képletben С q/ ô z а fajlagos páratartalom függőleges gradiense, amely a térszín közvetlen közelében lévő légréteg két különböző magasságú pontjában mért páranyomás értékétől (e

0 — talajközeli, e

2 a 2 m-es magasságban mért érték), valamint a légrétegződés stabilitásától (a hőmérsékleti sztratifikációtól) függ; к a turbulens hőkicserélődési együttható, amely a szélsebesség (v) és a térszín ún. érdességi tényezőjén (z'

0) keresztül határozható meg; д a levegő sűrűsége; s végül a

e egy dimenzió nélküli szám, amely ugyancsak a légrétegződés stabilitásától és a párolgó felület érdességi viszonyaitól függ. A légrétegződésnek a hőmérséklet függőleges változásával kapcsolatos stabilitása, a stabilitásnak a turbulens hőkicserélődésre gyakorolt hatása az ugyancsak dimenzió nélküli Richardson számmal (Лг) jellemezhető, amely maga is éghajlati tényezők (hőmérséklet és szélsebesség), valamint az érdességi tényező függvénye. A párolgást meghatározó éghajlati, részben térszíni tényezők egymás közti, empirikus úton megállapított kapcsolatait felhasználva Konsztantinov a térszín párolgására (evapotranszspiráció) az 1 Vancsó Imre, oki. meteorológus, a V1TUKI ny. tudományos munkatársa. A szerző posztumusz kéziratát a szerkesztőség kérésére Nováky Béla, oki. hidrológus mérnök, a Vízgazdálkodási Intézet főmunkatársa rendezte sajtó alá