Vízügyi Közlemények, 1983 (65. évfolyam)

1. füzet - Hock Béla: Vízminőség-változási tendenciák vizsgálata

Vízminőség-változási tendenciák vizsgálata 101 negyedévi átlagok alapján (n = 40 adatból számolva): V A feltett első kérdésre a választ így megadtuk. A változás szignifikanciájára vonatkozó második kérdés a (10) összefüggés kapcsán egyszerűen megválaszolható, csak a ft, együttható szignifikancia-vizsgálatot kell elvégezni. Amennyiben ennek eredményeképpen azt kapjuk, hogy Л, értéke szignifikánsan különbözik 0-tól, akkor mondhatjuk, hogy a változás (vízminőségromlás, ill. javulás) szignifikáns. A (4) összefüggéssel jellemzett modell esetében az átlagos időbeli változást a (11) összefüggés adja meg. Ez esetben a szignifikancia viszonyok nem határozhatók meg fenti egyszerű módon. Az eredmények gyakorlati értékelése szempontjából felmerül a kérdés, hogy mennyi az a V [%/év] érték, ami fölött a változást szignifikánsnak kell tekintenünk. Gyakorlati tapasztalatok alapján v = 3%/év-ben jelölhető meg az a határ, ami fölött a legritkább esetben fordul elő, hogy ft, értéke szignifikánsan 0 legyen. Éppen ezért a gyakorlatban az ennél kisebb v érték esetén a változást „kismérvűdnek nevezzük. A 3%/év változás vízminőség-romlás esetén azt jelenti, hogy a szóban forgó vízminőségi komponens értéke hozzávetőlegesen 25 év alatt kétszereződik meg. A v értékeinek további kategorizálását úgy választottuk meg, hogy a határok 10, ill. 5 évenként történő megkétszereződésnek feleljenek meg. Fentiek alapján a gyakorlat számára a vízminőség-változási tendenciákat célszerű úgy osztályozni, hogy az kismérvű, ha |v|< 3,0%/év, nagymérvű, ha 3,0 < | v| < 7,0%/év, igen nagymérvű, ha 7,0 < |v| < 15,0%/év, rendkívül nagymérvű, ha |v|> 15,0%/év. Végül meg kell említeni, hogy — bármennyire is kívánatos lenne — v fenti határértékei nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe a kapcsolatok megbízhatóságát kifejező R korrelációs együtthatóval. Belátható, hogy szélső esetben ennek értéke akár meg is közelítheti az 1,0-t és ft, értéke (és következésképpen v értéke) mégsem tér el szignifikánsan 0-tól. A vízminőség-változási tendenciák vizsgálatát az 1970—79 évi adatok alapján a Tisza vízrendszer 11 vízfolyására alkalmaztuk. Az I. táblázatban feltüntetett mintavételi helyeken a mintavétel hetenkénti gyakoriságú volt. Az értékelendő vízminőségi komponensek körét több szempont figyelembe vétele alapján határoztuk meg. Elsősorban olyan komponenseket választottunk ki, amelyek jól jellemzik a kommunális, az ipari, ill. a mezőgazdasági szennyezések hatását, és amelyek meghatározásának analitikai módszere a vizsgált tízéves időszakban nem változott. 6. Vízminőség-változási tendenciák vizsgálatának gyakorlati alkalmazása 6.1. Vízminőségi komponensek kiválasztása