Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK A RÉPCE NAGYVÍZI SZABÁLYOZÁSÁHOZ

80 Szilágyi Endre II. táblázat Lcíolyási tényezők nagyobb árhullámokra Tetőzés Répcevisnél Átlagos csapadék [mm] Csapadékhullás időMegelőző csapadékindex [mm] Elpárologtatható Lefolyási tényező Magyar területről dátum h [cm] Répcevisig magyar területen tartama [óra] Megelőző csapadékindex [mm] vízkészlet [mm] Répcevisnél Répcelaknál Magyar területről 1965. ápr. 20. 470 122 100 45 9 314 0,320 0,316 0,30 1967. jún. 1. 350 109 102 24 4 75 0,116 0,074 0 1969. jún. 8. 420 113 61 26 16 52 0,125 0,087 0 1975. júl. 3. 428 92 85 48 49,5 102 0,315 0,240 0,11 tényezőt Répcevisnél. A másik két nyári árhullámból sokkal kisebb lefolyás keletkezett, noha kiváltó csapadékaik alig különböztek az előzőektől. A répcelaki szelvényre számított lefolyási tényezőknél érdekes jelenség figyelhető meg. Míg az 1965. áprilisi „tavaszi" hullám lefolyási tényezője Répcelak— Répcevis között alig csökkent, a nyári hullámoknál jelentős a csökkenés. Az eltérést még jobban kiemeli a magyar területre meghatározott lefolyási tényező. Míg a „tavaszi" hullámnál ez csak kissé csökken, az 1975. júliusi árhullámnál csupán 1/3-a a répcevisinek, a másik két árhullámra pedig nulla, ami azt jelentené, hogy a magyar vízgyűjtőrészről egyáltalán nem volt lefolyás. Ez nyilvánvalóan lehetetlen a két részvízgyűjtő domborzati különbségeinek ellenére is. A jelenség nem egyedülálló, hasonló tapasztalataink a rábai árhullámoknál is voltak. Magyarázatot a földtani felépítés és az elpárologtatható vízkészlet alakulása alapján lehet adni. Tavasszal a vízfolyással közvetlen kapcsolatban levő kavics vízzel teljesen telített, ide a vízfolyásból nem kerülhet további vízmennyiség. Nyár elejére viszont, különösen akkor, ha az előző időszak csapadékhiányos volt, a vízfolyásból beáramlás lehet a kavicsrétegbe. A lefelé vonuló árhullám víztömegének egy része beszivárog a kavicsba, s elveszik a lefolyás számára. Ezt látszanak igazolni a közelmúltban készített kisvízi hossz-szelvények is. A magyar területről származó tavaszi lefolyást megbecsülhetjük ha megállapítjuk az erről a területről lefolyó 1965. áprilisi részhullám tetőző hozamát. Mivel a kis rész vízgyűjtők összegyülekezési ideje jóval kisebb, mint az áprilisi eső-időtartam volt, a részhullámot paralelogrammával közelíthetjük. A tetőző hozam 55 órás árhullámhosszat feltételezve 60 m

3/s-ra becsülhető. Ebből a Bükhöz közeli góri szelvény feletti szakaszról 20 m

3/s, az alatta levő vízgyűjtőről 40 m

3/s tetőző hozamú részhullám folyhatott le. 3. Árvízi tározó A Répce nagyvízi vizsgálatainak eredménye, hogy a Répcén mértékadónak az 1965. áprilisi árhullám tekinthető, éspedig Répcevisnél 230 m

3/s vízhozammal és 26 millió m

3 víztömeggel, Répcelaknál pedig 170 m

3/s, ill. 38 millió m

3-re becsülhető.