Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Déri József: A HOSSZÚTÁVÚ VÍZSZINTSZABÁLYOZÁSI FOLYAMAT OPTIMALIZÁLÁSA

A hosszútávú vízszintszabályozást folyamat optimalizálása 67 nincs A 2. viztározé vízszintszabályozási készlete tW

2) Hatásfüggvény: exponenciális M[k(H

2)] 0 1 2 3 4 S S 7 в 9 10 11 12 13 folytonos vízvisszatartás időtartama az 1. tározóban, hónap 3,0 7. ábra. Az 1. és a 2. víztározó hatása a vízszintszabályozásra Рис. 7. Воздействие водохранилищ № 1 и 2 на регулирование уровня Fig. 7. Effect of the reservoirs No. 1 and. 2 on waterlevel control Fig. 7. L'effel du mode de Sexploitation des retenues no. 1. et no. 2. sur la régularisation du niveau d'eau 8. ábra. A 2. víztarozo optimális működési módjának meghatározása Рис. 8. Определение оптимального графика эксплуатации водохранилища № 2 Fig. 8. Determination of the optimal mode of operation of Reservoir No. 2 Fig. 8. Evaluation du mode optimal de Sexploitation de la retenue no. 2. havonként), tehát gyakrabban kell a periodikus szabályozási beavatkozást alkalmazni. A 6. ábrán szaggatott vonalakkal jelzett megoldási változatok az 1. víztározó működési módjának és a szabályozási rendszert terhelő vízfogyasztásnak az együttes hatását méri fel az éves vízhiány függvényében. A vízfogyasztás hatásának a jobb szemléltetése érdekében hasonlítsuk össze a folytonos és a szaggatott vonallal jelzett eredményeket. A 6. ábra segítségével végezhető összehasonlító elemzés alapján szembetűnő, hogy az éves gyakoriságú rendszeres vízfogyasztás kedvezőtlen hatása halmozottan jelentkezik a 10 és a 100 éves előfordulási valószínűségű (p = 0,l, p = 0,01) szabályozási eltérések (vízhiány) alakulásában. Látható továbbá az Is, hogy a rendszeres vízfogyasztás hatására az optimális szabályozó beavatkozási gyakoriság is megváltozik. A 6. ábrán látható például a p = 0,01 esetben a vízfogyasztás nélküli variánsok között a 9 hónapos optimális beavatkozási gyakoriság egy szuboptimumot képeznek, ugyanakkor a vízfogyasztás hatására a 6 hónapos gyakoriságú beavatkozás vált egy szuboptimális megoldássá. Ebből arra következtethetünk, hogy a nemszabályozó típusú beavatkozás jelentékenyen módosítja az optimális szabályozó beavatkozás hatását, mint ahogyan az előre is várható volt. 5*