Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Hozzászólás a Vízrajzi Évkönyvvel kapcsolatos vitához 647 mért vízhozam-adatokat és a mederfelvételeket szerkeszthetünk többváltozós görbéket, amelyeknek a pontossága ugyan kisebb, mint a jelenre meghatározott összefüggéseké, az egyszerű hozamgörbéknél azonban megbízhatóbban és az időbeli változás tényleges folyamatát hívebben követve adják meg számunkra a múltban lefolyt vízhozamok sorát. Csupán példaként említem, hogy Karkus Pállal az ötvenes évek elején így határoztuk meg Benedek Pál eredményeit felhasználva a Körösök szarvasi szelvényében az 1916 és 1925 közötti tíz esztendő legvalószínűbb vízhozam-sorát. Végül utolsó kérdésként felmerül, hogy ha a javítás végrehajtható, meddig kell azt ténylegesen átvezetnünk nyilvántartási rendszerünkben? Vágás István úgy érvel, hogy az 1951 óta közölt valamennyi vízhozam adatot módosítanunk kell az érintett szelvényekben. Szerintem a követelmény ennél szigorúbb. Azokon a szakaszokon, ahol az átlagos esés 0,10 m km ~

1 értéknél kisebb, csak attól az időponttól fogadhatjuk el megbízhatónak vízhozam-nyilvántartásunkat, ameddig visszamenően kielégítő pontossággal rekonstruálni tudtuk a több-változós görbét. A javítás módját tekintve azonban újra kiütközik az ellentét a Vágás István által kívánt „megfelelő forrásértékű" évkönyv és a számítógépes adatkezelő rendszer között. A régi évkönyveket ugyanis nem vonhatjuk vissza, nem cserélhetjük ki. A számítógép azonban, ha tároljuk benne a kérdéses szelvény vízállás-adatait és a kiegészítő paraméter adatsorát - amely mint láttuk egy, vagy két másik állomás gépi adathordozón egyébként is rögzített vízállása is lehet - megfelelő program kidolgozása után a tervezők és kutatók számára közvetlenül megadja a legmegbízhatóbb vízhozam-sort mindarra az időszakra, amelyre a több-változós összefüggést rekonstruálni tudtuk. Ez az érvelés is azt az állítást támasztja alá, hogy a megfelelő forrás-értékű adatbázis megteremtése érdekében a számítógépes adatkezelő rendszer általános használatának meggyorsítására kell törekednünk, a Vízrajzi Évkönyv korszerűsítésének elveit pedig az évkönyv új feladatát felismerve kell meghatároznunk. 4. Következtetések A vitához kapcsolódóan kifejtett érveim alapján - de a vitától függetlenül már évek óta feltétlenül szükségesnek tartom a Vízrajzi Évkönyv, sőt a teljes évkönyvjellegűpublikációs rendszer korszerűsítését. El kell érnünk, hogy a vízrajzi információk megbízhatóan, egységes rendszerben és összhangban legyenek elérhetőek minden felhasználó számára. Az adatokat alkalmazók eltérő érdeklődési szintjének megfelelően indokolt a rendszer kétszintű szervezése. A műszaki tervezők és kutatók, akik az adatokat további hidrológiai elemzésekhez használják fel. rendezett formában és a hibalehetőséget okozó, többletmunkát jelentő átmásolás kizárásával jussanak hozzá a közvetlen észlelésekhez és az azokból képzett részletes adatokhoz. Mindazok számára, akik átfogó képet igényelnek a vízgazdálkodás helyzetéről, kisebb számú, de nagyobb információ tartalmú adatok formájában szolgáltassuk a szükséges tájékoztatást. Mindezek érdekében meg kell gyorsítanunk a számítógépes adatkezelő rendszer fejlesztését és gyakorlati alkalmazásba vételét ; - felül kell vizsgálnunk az évkönyvi forma jövőbeli szerepét és az új követelményeknek megfelelően kell kialakítanunk a Vízrajzi Évkönyv szerkesztési elveit; - ki kell dolgoznunk az új publikálási mód tartalmát és formáját meghatározó rendszert, valamint az ehhez szükséges adatfeldolgozó programokat; kívánatos lenne, hogy a Vízrajzi Szolgálat százéves évfordulójára (1986-ban) az Évkönyv már új köntösben és új tartalommal jelenjék meg. Javasolom, hogy az OVH tűzze ezt a témát az évente rendszeresen rendezett vízrajzi értekezletek legközelebbi találkozójának napirendjére. Ott mód lenne arra, hogy a különböző javaslatokat a leginkább érdekelt szakemberek széles körben megvitassák és ennek alapján döntés szülés-