Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Markó Elek: A BELVÍZ SZIVATTYÚTELEP TERVEZÉS 25 ÉVE

A belvíz szivattyútelep tervezés 25 éve 575 6. Műszaki fejlesztési feladatok A belvíz szivattyútelepek tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével foglalkozó szakemberek közös feladata a műszaki fejlesztési munkák körvonalazása és megoldásuk elősegítése. Ez a jelen időszakban az üzemeltetés során szükséges kezelőszemélyzet létszámigényének csökkentésében, illetőleg a fizikai munka gépesítésében jelölhető meg. Mély- magasépítés terén az építésnél szükséges munkaerő csökkentése céljából még több előregyártott szerkezetet kell alkalmazni, a tipizálás elvének szem előtt tartásával. A vasbeton előregyártott elemek felhasználásánál gyakran nehézséget jelent a gyártmányok változása. Az építési organizációnál gondolni kell a nagysúlyú vasbeton elemek szállításának lehetőségére is. A következő tervezéseknél figyelembe kell venni a könnyű-szerkezetes építési módszereket is. A szivattyútípusok kiválasztásánál, összhangban a belvízrendszer komplex tervezésével, törekedni kell arra, hogy egy igazgatási körzeten belül minél több azonos típusú szivattyú, motor, csappantyú, tolózár stb. kerüljön beépítésre. Ily módon a kivitelezés, üzemelés és a tartalék alkatrészekkel való ellátás jobban ütemezhető, illetve a területi elv alapján a feladat központosítva tervezhető meg. Pl. a V1ZITLRV az Ecsedi-lápi szivattyútelepeknél KCK 700. a nagyfai és vidreéri szivattyútelepeknél KCK 800. a győrzámolvi. szavai, bácsui szivattyútelepeknél KCK 1000 típust tervezett. Egy területen az azonos típusú szivattyúk felhasználása csak akkor lehetséges, ha a teleptervezést közel azonos időben rendelik meg és a kivitelezésig sem telik el sok idő. Természetesen a szivattyútelepek kapacitása közel azonos legyen az egységteljesítmény többszörösével. A belvíz szivattyútelepek zömmel kézi működtetésűek, állandó kezelő személyzettel ellátva, tekintettel földrajzi helyzetükre, a téli hónapokra eső üzemre és a tekintélyes beruházott érték védelmére. A Kiskörei-vízlépcső szervezett üzemvitelénél a VIZITÉRV már automatikus üzemű (vízszintről vezérelt indulás és leállás) szivattyútelepeket tervezett. A bodrogzugi szivattyútelep volt az első automatikusan működő, a tervét 1961-ben készítették. Végül rá kell mutatni arra. hogy a műszaki fejlesztéssel együttjáró, korszerű technikai berendezések alkalmazása természetesen nagyobb beruházási költséget igényel. A gazdaságossági számításoknál viszont nem mindig lehet az összes befolyásoló tényezőt figyelembe venni. IRODALOM Binnvei / A szivattyútelepek tervezésének fejlődése. Vízügyi Közlemények. Budapest. 1954. Füzy O. Vízgépek. 4. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest. 1963. Nagy L A vízgazdálkodás fejlődése. Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, Budapest, 1970. Nagy L. : A vízgazdálkodás 30 éve. V1ZDOK. Budapest. 1975. OVF Vízgazdálkodásunk számokban. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1961. О VF VIZITERV : Belvízszivattyútelepek tervezésének új iránya. (Kézirat). VIZ1TERV. Budapest, 1964. Pattantyús А.П.: Gyakorlati áramlástan. Tankönyvkiadó, 1951. Simonfai 1 Szivattyúk alkalmazása a vízépítő mérnöki gyakorlatban. Tankönyvkiadó. 1965. Starosolszky Ö.: Vízépítés. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1973. Szeredi /. A vízenergetikai és vízgazdálkodási létesítmények nyomás alatti rendszereinek dinamikája. Kandidátusi disszertáeió, (kézirat). VIZITERV 1979. Udvarhelyi T.: Belvíz és öntözőszivattyútelepek kezelése. Közlekedési Kiadó. Budapest, 1954. VIZITERV: Belvízátemelő szivattyútelepek katalógusa. I, 2, VIZITERV Budapest. 1964. VIZITERV : Belvíz és öntözőszivattyútelepek. Refereneia anyag. Idegenforgalmi Propaganda- és Kiadó Vállalat, Budapest, 1979.