Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Markó Elek: A BELVÍZ SZIVATTYÚTELEP TERVEZÉS 25 ÉVE

Vízügyi Közlemények. LXII évfolyam 1982. 4. fűzel A BELVÍZ SZIVATTYÚTELEP TERVEZÉS 25 ÉVE MARKÓ ELEK

1 Hazánkban a különleges topográfiai adottságok miatt 41 ezer knr a mélyfekvésű terület. A csapadékot és a szivárgó vizeket 33 000 km hosszú belviz csatornahálózat gyűjti össze. A vízügyi szervezet kezelésében kereken 310 belvíz szivattyútelep (szt.) mintegy 660 m

! s kapacitással emeli a vizet a befogadóba, amikor a víz gravitációsan nem vezethető el (Nagy 1975). Egyéb szervezetek kezelésében további 40 m' s kapacitású telep található. Több évtizedes megfigyelésből tudjuk, hogy a belvíz átlagban évenként 2300 knr területet önt el, melynek 80"„-a mezőgazdasági művelés alatt áll (Nagy 1970). A súlyos károk elhárítására hazánk a múltban is sokat áldozott és jelenleg is komoly erőfeszítéseket tesz. A mezőgazdasági termelés belterjesebbé válásával a belvíz levezetési időt 14 napra kell csökkenteni és a fajlagos levezetési képességet 0.04 m'/s/km -re kell bővíteni. Az ármentesilő társulatok már 100 évvel ezelőtt is foglalkoztak az ártéri öblözetek belvízrendezésével. Ebben az időszakban vetődött fel első ízben a szivattyús átemelés gondolata és 1878-ban megépítették az ország első belvíz szivattyútelepét a sajfokit. a Gwynne 1. és Henry londoni gépgyár szivattyújával ( VIZITERV 1979). Különösen sok telep készült el a századforduló idején a mezőgazdaság fejlődése és a lakosság szaporodása következtében. A százéves fejlődés alatt nemcsak a hajtógépek fajtája (gőzgép, szívógázmotor, dízelmotor, villamosmotor) változott meg. hanem a szivattyúk szerkesztésében is jelentékeny előrehaladás mutatkozott a korszerű áramlástani ismeretek elterjedésével párhuzamosan (Binnyci 1954). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1953. évi felállításával a belvízrendezés önálló szakágazati csoport lett a Vízrendezési és vízhasznosítási főosztály keretében és azóta is lényegében így működik. Feladata a belvízrendezési kérdések országos összefogása, fejlesztési tervek készítése, fenntartási munkák lebonyolítása és külső szervek működésének szakmai irányítása. A korszerűen szervezett és fegyelmezetten működő Belvízelhárítási Szervezethez tartozó szivattyútelepek üzemeltetéséről a gépüzemek gondoskodnak. Ha a kiépített müvek a kapacitásukat meghaladó belvizek levezetésére már nem képesek, az OVH rendkívüli belvízvédekezési készültséget rendel el, működésbe lépnek az ÁBKSz különlegesen képzett és felszerelt osztagai. 1. A szivattyútelepek területi megoszlása A VIZITERV 25 év óta foglalkozik belvíz szivattyútelep tervezéssel és ez alatt mintegy 120 szivattyútelepet tervezett 360 m

3/s kapacitással. Ezen belül a vízügyi szervezet részére készült 110 szivattyútelep terv mintegy 350 m

3/s kapacitással. Az /. táblázatban összeállítottuk vízügyi igazgatóságonként a szivattyútelepek kapacitását, a beépített szivattyúk számát, típusát és feltüntettük az üzembehelyezés évét. és hogy a szivattyútelepek felújítási (F) vagy beruházási (B) keretből készültek. A táblázatban a szivattyúk (Ganz-MÄVAG gyártmány) típusjele a következő rövidítések szerint : C'sV öntött szivattyúház, fixlapátozás, függőleges tengely; CsVÁ mint előbb, de állítható lapátozás; 1 Markó Elek oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV. Budapest) osztályvezetője.