Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI
A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai 557 rendszernek a megvalósításáról. A felhasználói rendszerek egységesítése azonban sürgető feladat, legalább a feldolgozói algoritmusok szintjén. A vízrajzi tevékenységet végző szervek számítástechnikai eszközeinek fejlesztése terén meg kell ragadni minden lehetséges forrást saját fejlesztési alapot, műszaki fejlesztést, OVH központi finanszírozást, kooperációt stb. Nagy segítség lenne, ha legalább az egyes adatfeldolgozásokhoz célszerű perifériákra születnének ajánlások, ha már a teljes konfigurációt nem is tudjuk jelenleg egységesíteni. Az azonos jellegű perifériák lényegesen megkönnyítenék az adattárolást. A fenti általános célkitűzés elérése az alábbi (részben folyamatban lévő) intézkedésekkel lehetséges : a műszernyilvántartás megvalósítása (folyamatban); -az 1981-90. évek műszerbeszerzési tervének összeállítása; - a szükséges anyagi források biztosítása; a vízrajzi nagyberuházások műszerellátásának megoldására általános érvényű állásfoglalást kell kiadni ; újólag felül kell vizsgálni az automatizált hálózatok helyzetét és dönteni kell további sorsukat illetően; a rendszeres műszerkarbantartást, a műszerek hitelesítését és minősítését el kell kezdeni ; a mérőműtárgyak minőségi színvonala emelésének érdekében az Országos Vízrajzi Szabályzatban érvényesíteni kell a központi jóváhagyáson alapuló fejlesztést. Célszerűnek tartjuk egy országos központi vizrajzi raktár létrehozását. Itt lehetne készletezni azokat a műszereket, eszközöket, felszereléseket, nyomtatványokat, amelyek egységesítettek, a vízrajzi szolgálat egésze számára szükségesek. A vízügyi igazgatóságok saját üzemelési költségükből szereznék be a szükséges dolgokat. Érdemes lenne országosan felmérni, hogy mi az a nem forgó készlet. amely vízrajzi eszközökben, felszerelésekben található a különböző vízügyi szervek raktáraiban. 3.25. Kutató-fejlesztő feladatok a vízraj: területén. A vízrajzi tevékenység a fokozódó felhasználói igények kielégítése érdekében a tudomány és a technika újabb eredményeire támaszkodva folyamatosan fejlődik, módszereiben, eszközeiben tökéletesedik. A fejlődés nem spontán kezdeményezés, hanem céltudatos kutató-fejlesztő munka eredménye kell hogy legyen. Biztosítani szükséges, hogy a vízrajzi tevékenységet megalapozó kutatásnál és fejlesztésnél a gyakorlati alkalmazáshoz megfelelő időelőny álljon rendelkezésre. Az előző fejezetekben számos olyan célkitűzés nyert megfogalmazást, amelyek elérése kutatás nélkül nem képzelhetőek Nem tartjuk feladatunknak, hogy a kutatási témák mindegyikét felsoroljuk. azok többsége logikai rendszerben megtalálható a Vízgazdálkodási Kutatási és Fejlesztési Feladatterv X. Vízrajz fejezetében, azok következetes megvalósításának igényére e helyütt is utalunk. Szükségesnek tartjuk viszont néhány olyan alapelv kifejtését, amelyek elfogadása jelentősen javíthatja a kutatómunka hatékonyságát. Ezek az alábbiak: a vízrajzi kutató-fejlesztő munkát a vízrajzi előrejelzési koncepció végrehajtásához hasonlóan a területi (vízügyi igazgatósági) kutatóhelyek bevonásával kell megszervezni, törekedve egyrészt annak biztosítására, hogy a kutatóhely a kutatási eredmény gyakorlati hasznosításában érdekelt legyen, másrészt érvényesítve az anyagi érdekeltséget is; a kutató-fejlesztő munkának a vízrajz különböző területei között meglevő színvonalbeli eltérések megszüntetésére és nem azok növelésére kell irányulnia; a kutatási témák konkrét - az előttünk álló évtizedben megoldandó - problémákra irányuljanak ; a vízrajzi műszaki-fejlesztési témák művelését (a mérőeszközök és felszerelések kidolgozását) szélesebb alapokra kell helyezni; meg kell oldani a vízrajz területén született újítások központi nyilvántartását, az átadásátvétel kezdeményezését, koordinálását; célszerű lenne folytatni a vízrajzi pályázatokat.
