Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai 549 VI. táblázat A vízrajzi tevékenység mérő- és segédeszköz állománya. 1981 TPA—1001/i. KDV. Budapest VT-20. ADV. Baja DATAPOINT-2000 ÉDT. Győr TPA-70. FTV. Nyíregyháza R 10. ADV. Baja: VITUKI EMG - 66(i. KDV. Budapest; ADV. Baja: TT. Debrecen: KV. Gyula: VITUKI. HP—9810/A. DDT. Pécs: KOV Budapest: VITUKI. HP —9100/A. VITUKI VDT-52100 (terminál) NyDT Szombathely ramok) (1970-76). majd 1977-től a kutatási és fejlesztési feladattervek határozzák meg. Az évtized első felében nem volt önálló vízrajzi célprogram. A vízrajzi feladatokat a szakágazati rendezők szerint csoportosították. A feladattervekben a vízrajz már önálló szakágazatként jelentkezett. Mindkét kutatásszervezési rendszer tartalmazott túlzásokat a célkitűzések - s ennek megfelelően a költségigények - vonatkozásában, a szakmai irányvonal viszont helyes volt. így nem érthető, hogy az 1977-ben megkezdett kutatási és fejlesztési feladattervek rendszere miért nem tölti be rendeltetését. Az 1970-es Tisza-völgyi árvizet követően a legfontosabb kutatási igény az előrejelzés fejlesztése területén jelentkezett. Ennek kielégítése érdekében tökéletesítették a korábbi előrejelzési módszereket és a mércekapcsolatokon alapuló módszer alkalmazását az egész Tisza-völgyre kiterjesztették. A vizek felhasználása eredményeként jelentkező problémák, majd az új technikai lehetőségek újabb adatgyűjtő hálózatok tervezéséhez vezettek. A fokozódó rétegvízhasznosítás hatásának nyomon követése érdekében rétegvíz észlelő hálózatot létesítettek. Elkészítették a környezeti izotópok adatai gyűjtésének országos tervét. A Balatonnal kapcsolatos jelenségek jobb nyomon követése érdekében több alkalommal is fejlesztési tervet dolgoztak ki. Javaslatot készítettek a felszíni vizek (menynyiségi és minőségi) törzshálózatára. A síkságok speciális hidrológiai problémáinak vizsgálata érdekében javaslatot dolgoztak ki a síkvidéki hidrológiai állomások hálózatára. Javaslat készült a hidrobiológiái adatgyűjtés egységesítésére, a vízminőségi adatok nyilvántartásának és szolgáltatásának fejlesztésére. A számítógépi technika elterjedése újabb lehetőségeket - de új feladatokat is hozott az adatfeldolgozásban. Megkezdődött az elsődleges adatfeldolgozásra alkalmazható ellenőrző, feldolgozó programok kidolgozása. Elkészült a hidrológiai információellátás korszerűsítésére irányuló beruházási javaslat. Vizsgálták az adatok, adatsorok információtartalmát, az észlelések ritkítása miatti információveszteséget. Az Egységes Vízügyi Információ Rendszerhez ( EVIR) való csatlakozás jegyében elkészült a vízrajzi információrendszer vázlata. Az egységes vízrajzi tevékenység elősegítése érdekében vízügyi műszaki segédletekben (VMS) szabályozták az adatgyűjtés és az elsődleges adatjeldolgozás módszereit. A mérési technika fejlesztése érdekében összehasonlító vizsgálatokat végeztek talajnedvességmérő műszerekkel, összeállították és kiadták a KGST országokban használt hidrológiai, hidrometeorológiai műszerek katalógusát. A 70-esévek végén újólag elemezték a hidrológiai előrejelzések helyzetét. Összehasonlító értékelésnek vetették alá a meglevő módszereket, fejlesztési koncepciót dolgoztak ki, melynek megvalósítása folyamatban van.