Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
1. füzet - Déri József: A HOSSZÚTÁVÚ VÍZSZINTSZABÁLYOZÁSI FOLYAMAT OPTIMALIZÁLÁSA
56 Déri József 1. ábra. Folyamatmodellezési alkalmazó vízszintszabályozás algoritmusa Рис. 1. Алгоритм регулирования уровня воды по принципу моделирования процесса Fig. 1. Algorithm of waterlevel control by process modelling Fig. 1. Algorithme de régularisation du niveau d' eau impliquant le modelage du processus az ellenőrző jelet (Я), valamint az alapjelet (Я 0). Ha a szabályozó beavatkozás nem elégíti ki az optimumkritériumot, akkor módosítjuk a szabályozó beavatkozást (vagy a szabályozás alapjelét, vagy a szabályozási célkitűzést). A szabályozási algoritmus felépítését és a szabályozás működési módját alapvetően a szabályozási rendszer szerkezete, a szabályozási célkitűzés, valamint a szabályozás optimumkritériuma határozza meg. Az 1. ábrán a folyamatmodellezést tartalmazó, alapjelre adaptív vízszintszabályozási rendszer működési vázlatát tanulmányozhatjuk. A vízszintszabályozás minőségének értékelése optimumkritériumok alapján történik. Ha a szabályozó beavatkozás működésére vonatkozóan csak egyes szempontok szerint teszünk megszorításokat (például a szabályozási tényezőt valamilyen tapasztalati érték alapján korlátozzuk), nem beszélhetünk optimális szabályozásról. Optimális szabályozás akkor jön létre, ha a szabályozó beavatkozás működését értékelő célfüggvény, vagy funkcionál maximumra vagy minimumra történő beállításáról gondoskodunk. Ebben az esetben szélsőértékszabályozásról beszélünk. A szélsőérték-szabályozás természete azonban ellentmondásos, mert a szabályozás minőségével szemben támasztott követelmények között szerepel a „legkedvezőbb beavatkozás a legkisebb költséghatás mellett", amelynek teljesítése csak kompromisszum árán oldható meg (Csáki 1970/1, Dyck— Schramm (1968).
