Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

4. füzet - Goda László és Szlávik Lajos: A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS FELADATAI

542 Goda L. és Szlávi к L. A vízrajzi tevékenység decentralizálása utáni állapotot bemutató //. táblázat adataival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy - az igazgatóságok vízrajzi csoportjainak összetételében jelentős javulás következett be az elmúlt évtized alatt. Megnőtt a vízépítési, hidrológusi alapképzettségű dolgozók száma, mind többen vannak műszerfejlesztéshez, számítógéphez értők is, ugyanakkor kevés, vagy hiányzik a hidrogeológus; - a vízrajzi csoportok többségét jellemzi az igazgatóság többi egységével való együttműködés, különösen a fizikai dolgozók biztosítása vonatkozásában, az utóbbiak száma a táblázatban nem szerepel ; A VITUKI Vízrajzi Intézete megadott létszámának mintegy felét a kísérleti és tájjellemző telepeken, illetve a tókutató állomásokon alkalmazott személyzet adja. A vízügyi igazgatóságoknál és a VITUKI állományában is vannak további olyan dolgozók, akik munkaidejük bizonyos részében vízrajzi tevékenységet folytatnak. A táblázat nem tartalmazza azt a mintegy 5000 „tiszteletdíjas" észlelőt sem, akik munkájukat egyéb foglalkozásuk mellett végzik, s akiknek díjazása régen nem tart lépést az elvégzett munkával. Összességében értékelve a létszámhelyzetet, elmondható, hogy a felső- és középfokú képzettségűek létszáma, összetétele az alapvető igényeket kielégíti, a fizikai dolgozók létszáma nem kielégítő, az észlelői munka színvonala általában gyenge. 2.23. Pénzügyi fellélelek. A vízrajzi tevékenység fejlesztési és üzemelési költségei - a legutóbbi évek keretgazdálkodásától eltekintve - korábban elkülönített formában nem jelentek meg. Az 50-es évek hálózatfejlesztései részben az egyes vízgazdálkodási ágazatok fejlesztésével kapcsolatban és annak terhére, részben a vízügyi nagylétesítményekkel kapcsolatban valósultak meg. A periodikusan jelentkező beruházási lehetőség hatása az aránytalanságok létrehozásában ma is fellelhető. Tervszerű vízrajzi beruházási politikáról csak az V. ötéves terv kezdete óta beszélhetünk. Az 1974-ben készített beruházási javaslat ( VITUKI 1974) ugyan jelentősen lassított ütemben valósul meg. de célkitűzései fejlesztési szintjei ma is érvényesek. (

III. táblázat). Ennek megfelelően az V. ötéves tervben elsősorban a meglevő hálózat azonos szintre történő kiegészítése történt meg. Itt említjük meg. hogy a vízrajzi tevékenység javasolt fejlesztési szintjének (OVH 1979) elérése érdekében 1980-ig 540 millió Ft beruházást tartottak szükségesnek azzal, hogy a legszükségesebb feladatok megoldásához 180 millió Ft is elegendő. A vízrajzi tevékenység üzemelési költségeinek a vízügyi igazgatóságoknál jelentkező része az utóbbi éveket nem tekintve - nem ismert. Ugyanis a vízrajzi munka költsége korábban szakágazati, vagy igazgatósági általános költségként jelentkezett és csak újabban jelent önálló költségvetési tételt (IV. táblázat). A VITUKI által ellátott feladatok tervezése és megvalósítása 1952 óta témaszinten történik. A költségellátás színvonalára jellemző, hogy a hitelkeretek általában nagy - esetenként 4-5 éves késéssel követik a költségemelkedéseket, s akkor is gyengített mértékben. A vízügyi igazgatóságoknál a jelenlegi általános gyakorlat szerint az igazgatóságok dolgozói a vízrajzi észlelésekért, megfigyelésekért díjazásban nem részesülnek. Korábban a VITUKI részéről viszont ha nem is jelentős - tiszteletdíjat kaptak. Egyre inkább jellemző, hogy a gát- és csatornaőröket. szivattyútelepi gépészeket a termelő munkába is bevonják, ami termelékenységi szempontokkal indokolható, de az iem fogadható el, hogy őket ezzel alapfeladatuktól, a védelmi művek jó állapotban tartásától és a vízrajzi megfigyelések végzésétől elvonják. Jellemző az is, hogy az alapfeladatával különböző mértékben leterhelt őrszemélyzet fizetésében a leterheltségi különbségek nem mutatkoznak. így többek között a vízrajzi észlelésekkel kapcsolatban az anyagi érdekeltségük nincs biztosítva. A területi vízrajzi munkában a vízrajzi észlelőhálózat tervezésének, létesítésének és fenntartásának feladata gyakran ellentétes a vízügyi igazgatóságok termelési érdekeivel, a termelési tevé-